Egy osztrák születésű festő, akit nem lehetett elszakítani Pécstől, aki külhoni származása ellenére tükévé vált, és megörökítette, megszépítette a várost csodás képein. Ő volt Gebauer Ernő, akit pécsiként jó ismerni, és jó rá büszkének lenni.
Gebauer Ernő neve sok pécsinek ismeretlenül cseng, sokan pedig talán csak annyit tudnak róla, hogy híres festő volt, aki valahogy kapcsolódik a városhoz. Ez persze igaz is, de Gebauer Ernővel kapcsolatban talán pont az a legérdekesebb, hogy osztrák származása ellenére az egyik leghíresebb pécsivé vált, akit a város tükéi maguk közé fogadtak, hiszen rengeteget tett azért, hogy Pécset még jobban megismerhesse és megszerethesse a világ, legalább annyira, amennyire ő rajongott a városért.
Ausztriából Pécsre, Pécsről Budapestre, majd végleg Pécsre
Gebauer Ernő 1882-ben született az Osztrák-Magyar Monarchia osztrák területén, Hartbergben, tanulmányait pedig Grazban kezdte meg, viszont azokat már Pécsen fejezte be. Érettségijét a Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskolában tette le 1901-ben, ezt az iskolát mi ma már Széchenyi Gimnáziumként ismerjük. Gebauer ekkor szeretett bele a városba, azonban Pécset el kellett hagynia, hogy a budapesti Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezdében tanuljon, ahol aztán 1905-ben rajtanári diplomát szerzett.
Ezután lett Székely Bertalan tanítványa a művészeti mesteriskolán, ami nagyban befolyásolta festészetét, és így azokat a képeket is, amelyekkel a pécsiek nap mint nap találkozhatnak, és amelyekről talán azt sem tudják, hogy egy olyan festő művei, aki az egyik legnagyobb magyar művész nyomdokaiba Pécsen lépett.
Pécs ihlette egy életen át
Gebauer visszatért tehát városunkba, és erőt, energiát nem kímélve kezdte el megfesteni a számunkra már csak várostörténeti könyvekből, régi képeslapokról ismert Pécset.
Pécsi témájú portrékat, városképeket (például a Széchenyi térről), tájképeket festett, vásári forgatagot pingált, külszíni bányajelenetről is készített képet, ahogy a havihegyi viharról is. Több ilyen fennmaradt alkotását a pécsi Janus Pannonius Múzeumban meg is szemlélhetjük.
De ekkor kezdte el világi freskóival és seccóival feldíszíteni a város intézményeit is. Bizonyára mindenki látta már freskóit a Nagy Lajos Gimnáziumban, az Uránia és az Apolló mozikban, továbbá az egykori pécsi „Nagycsemegében”, azaz a mai Replay étteremben.
Azonban nem hiába kapta „a templomfestő” nevet, hiszen Pécsre érkezése után példátlan lendülettel vágott bele a városi és baranyai (valamint a tolnai és Bács-Kiskun megyei) templomok falainak feldíszítésének.
Összesen 58 templomban készített freskókat és seccókat, köztük a pécsi Ferences templom, a Xavér templom, a Szent István-templom, a Kórházi kápolna, a Szent Ágoston-templom, Lyceum templom és a temetőkápolna falfestményeit is neki köszönhetjük.
De festett freskót a még kápolnaként működő Jakováli Hasszán pasa dzsámijának falára is, ami aztán idővel meg is semmisült.
A nem pécsi tüke, aki nem akart tanár lenni, de az lett
Gebauer Ernő majdhogynem 6 évtizedet töltött el azzal, hogy megörökítse és megszépítse a várost, amely befogadta. Nem is véletlenül avatták tiszteletbeli tükévé a híresen szerény és kedves festőt, hiszen falfestményei mellett illusztrált pécsi könyveket és egyházi kiadványokat, és tanította az ifjú pécsi festőtehetségeket is.
Már 1919-től működtetett festő- és rajziskolát, és még az 1950-es évek végén is számos pécsi fiatal hozzá járt tanulni. Volt, hogy egyszerre három iskolát vitt a hátán: a városit, a szabolcsi bányászokét és a vasutas festőiskolát. Mindezt pedig úgy, hogy nem is akart soha hivatásos tanár lenni.
Az osztrák születésű Gebauer továbbá annyira pécsi volt, hogy a város szerb megszállása idején (1919 és 1921 között) ő tervezte az úgynevezett szükségpénzeket is. Később, a korona pénznem megszűnése után tervezett pengős címleteket is, de azok végül nem valósultak meg.
Gebauer Ernő imádta a Mecseket és a baranyai tájat, aktív tagja volt a Mecsek Egyesületnek és a Pécsi Állatvédő Egyesületnek is.
Gebauer Ernő 80 éves korában, 1962. március 24-én hunyt el Pécsen. A város 2012-ben megemlékezett születésének 130. és halálának 50. kerek évfordulójáról a Gebauer-emlékév során.
Forrás: gebauer2012.hu, Facebook, pécsma.hu, Régi Pécs
