Halálra ítélték szombaton Mohamed Murszi volt egyiptomi elnököt abban a perben, amelyet azzal a váddal indítottak ellene, hogy „külföldi fegyveresek” segítségével kitört börtönéből a 2011-es egyiptomi felkelés első napjaiban.
Saabán es-Sámi bíró Murszi mellett 106 további, ugyanebben a perben halálra ítélt papírjait küldte az egyiptomi főmuftihoz, mert az ország előírásai szerint csak a legfőbb vallási méltóság jóváhagyását figyelembe véve véglegesítik a halálbüntetéseket.
Az elítéltek között van az iszlamista exelnök mögött álló Muzulmán Testvériség szervezet vezetője, Mohamed Badíe, és a mozgalom egyik legismertebb támogatója, az évtizedek óta katari száműzetésben élő iszlám hitszónok, Júszuf el-Karadávi is.
Az iszlamista politikusok egymásba karolva fogadták az ítélethirdetést. A vádlottaknak felállított, hangszigetelt üveggel körbevett vasketrecből alig hallhatóan olyan kiáltások szűrődtek ki, mint „le a katonai hatalommal” és „szabad forradalmárok együtt folytatjuk”.
Egy további olyan perben is ítélet született, amelyben Murszi szintén a vádlottak között van, de ebben azonban róla nem hoztak döntést. Az ebben az eljárásban emelt vád szerint a 2013. július 3-án megbuktatott elnök és társai „külföldi szervezeteknek kémkedtek Egyiptomon belüli terrortámadások végrehajtásának céljával”. Az ügyészség állítása szerint Mursziék egyebek mellett az iráni Forradalmi Gárdát látták el hírszerzési jelentésekkel.
Ez utóbbi perben 16 vádlott halálbüntetését vizsgálhatja felül Sauki Ibráhím Allám mufti. Az elítéltek között van a Muzulmán Testvériségből alakult, időközben feloszlatott Szabadság és Igazságosság párt főtitkára, Mohamed el-Beltági, és Heirat es-Sáter, a testvériség vezetőjének helyettese is.
Mindkét perben június 2-án születik végleges döntés.
Az első per 2011. január 28-ára nyúlik vissza. A vád szerint három nappal a Mubarak-rezsimnek véget vető forradalom kirobbanása után mintegy 800 fegyveres jutott be az országba a Gázai övezettel közös határ alatt húzódó csempészalagutakon át, majd három csoportra oszolva lerohantak két kairói és egy észak-egyiptomi börtönt.
A vádirat szerint a nehézfegyverekkel felszerelt milicisták között volt a Gázai övezetet uraló szélsőséges szervezet, a Hamász, illetve a Hezbollah libanoni síita párt és milícia számos tagja is. A Hamász a Muzulmán Testvériség palesztin ágaként alakult meg a nyolcvanas évek végén.
A fegyveresek Murszin és a testvériség számos bebörtönzött vezetőjén kívül mintegy 20 ezer rabot szabadítottak ki. A rajtaütések során több mint 50 rendőr vesztette életét.
A per 131 vádlottjából 104-en – köztük 73 palesztin – továbbra is szökésben vannak. A Hamász belügyminisztériuma korábban azt közölte, hogy a vádlottak listáján számos olyan ember szerepel, akikkel már évekkel az eset előtt végzett az izraeli hadsereg, egy gyanúsított pedig 1996 óta izraeli börtönben ül.
Az első reakciók egyikében Amr Darrág, a Murszi-éra utolsó tervezési minisztere arra szólította fel a nemzetközi közösséget, akadályozza meg, hogy halálbüntetést szabjanak ki a volt államfőre, A Hamász szóvivője pedig „sokkolónak és sajnálatosnak” nevezte az ítéleteket.
A testvériség egyik fő támogatója, Recep Tayyip Erdogan török államfő ugyancsak elutasította a bírók döntését, s egyben álszentséggel vádolta a Nyugatot. „Míg a Nyugat megszünteti a halálbüntetést, tétlenül figyeli az Egyiptomban egymás után hozott halálos ítéleteket” – mondta.
Az Amnesty International emberi jogi szervezet egy érvénytelen eljáráson alapuló „színjátéknak” nevezte a bírói határozatot, és Murszi szabadlábra helyezését vagy perének újratárgyalását követelte.
