Két évtized elteltével, a 2014/2015-ös tanévben újraindult a vájárképzés Magyarországon. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára az egyik képzőhelynek, a komlói Kökönyösi Oktatási Központ szakiskolájának hétfői tanévnyitóján azt mondta: a leendő vájárok azzal, hogy szenet termelnek majd, a magyar állam függetlenségét is védik.
A politikus közölte, riasztó híreket hallani arról, hogy a nagy kelet-európai átalakulások során elzárhatják a gázcsapokat, és számos ország energia nélkül maradhat. Hangsúlyozta, Magyarország nem engedheti meg magának, hogy ezzel zsarolják, s bár erősen függ a külső erőforrásoktól, a szénvagyonát több milliárd tonnára becsülik.
Hoppál Péter kijelentette: „szeretnénk a magunk kezébe venni a sorsunkat, ehhez meg kell nézni, milyen saját energiaforrásokat vehetünk igénybe a jövőben, és újra szükségünk lesz olyan szakemberekre is, akik azokat felszínre hozzák”.
Szavai szerint a vájárok munkába állásával részben rajtuk is múlik majd a „jövőnk szabad alakításának lehetősége”. A vájár a bátrak foglalkozása, veszélyekkel járhat, ezért jó erőnlétet, óvatosságot követel, valamint csapatmunkát, jó szaktudást és sokoldalúságot igényel – tette hozzá.
Azt mondta: ettől az évtől újra van jövője ennek a gyönyörű munkakultúrának, s bár a vájár szakma biztos jövőt ígér az azt tanulóknak és családjuknak, művelői könnyen átképezhetik magukat, úgy is megtalálják helyüket a munkaerőpiacon.
Polics József, Komló fideszes polgármestere arról szólt, hogy a kétkezi munkát nem szabad lebecsülni, anélkül ugyanis nincs GDP-növekedés. Arra kérte a fiatalokat, tanuljanak, és legyenek büszkék arra, hogy a továbbtanulásnál szakmát választottak.
Széplábi András, a szakiskola igazgatóhelyettese az MTI érdeklődésére elmondta, hogy két évtized után Baranyában, Nógrádban és Borsodban indul be újra a hároméves vájárképzés. Komlón tizenkét fiatal tanulja ezt a szakmát.
Hozzátette: a diákok egyéves gépészeti, ács és kőműves alapképzés után sajátíthatják el a bányaismereteket, majd képessé válnak bányagépek kezelésére, szerelésére, geológiai, geodéziai, hírközlési berendezések használatára is.
Az igazgatóhelyettes megjegyezte, hogy egy tanbánya nyitása mintegy félmilliárd forintba kerülne, amit egyetlen oktatási intézmény sem tudna finanszírozni, ezért a komlói vájártanulók a mélyműveléssel kapcsolatos gyakorlatot várhatóan a bakonyoszlopi bányában szerezhetik meg.
