A mai 15-29 évesek életmódja, élethelyzete régiónként alapvetően eltérő – ez a legfőbb megállapítása a Harmadrészt – Magyar Ifjúság 2012 című tanulmánykötetnek, amelyet hétfőn mutattak be Budapesten – adta hírül az MTI.
A kötetet gondozó Ifjúságszakmai Társaság MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a 2012-ben elvégzett kutatás eredményeit feldolgozó harmadik, egyben utolsó tanulmánykötet regionális alapon vizsgálja a fiatalok élethelyzetét, életmódját és problématérképét.
A nyolcezer 15-29 éves fiatal megkérdezésén alapuló vizsgálat szerint legnagyobb részük (27 százalék) közép-magyarországi, 15 százaléka budapesti bejelentett lakhellyel rendelkezik. Figyelemreméltó eredmény – írták -, hogy míg objektív kritériumokat tekintve a közép-magyarországi régió van az egyik legjobb helyzetben, a közvetlen környezetükben nagyobb társadalmi különbségeket tapasztalók helyzetüket mégis negatívabban értékelik. A közép-magyarországi ifjúság az országos adatokhoz viszonyított nagyobb frusztrációja és bizonytalansága – amely a családtervezéstől a vállalkozás alapításáig szinte minden területre kiterjed – mélyebb, strukturális problémára utal – jegyezték meg.
A nyugat-dunántúli régió gazdasági adatai az országos átlag felettiek, főként az ipari központok, a hozzájuk kapcsolódó beszállítói hálózat és az osztrák határ közelsége következtében. Országosan itt a legmagasabb a német nyelven beszélő fiatalok aránya, továbbá nagyon magas a már munkaerőpiacon dolgozók aránya, akik között, az országos átlaghoz képest, magasabb a bejelentett munkaszerződéssel dolgozók aránya. A korai munkakezdés és karrierépítés azonban a családalapítás rovására megy: itt a legkisebb a párkapcsolatban és élettársi kapcsolatban élők aránya, valamint a tervezett gyermekvállalás időpontját itt határozzák meg a fiatalok a legkésőbbi időpontban (30 éves kor).
A munkanélküliség szempontjából a közép-dunántúli fiatalok helyzete is kedvezőbb az országos átlagnál, ám itt is nehéz leküzdeni az alacsony képzettséggel összefüggő munkaerő-piaci hátrányt, ami országos probléma – jegyezték meg. A közép-dunántúli férfiak esetében az első házasságkötés átlagéletkora már 2007 óta 30 év fölé emelkedett, és azóta is folyamatosan emelkedik, de a nőknél is meghaladja a 30 évet.
Azt írták: erős heterogenitás jellemző a dél-dunántúli régióra is: a Balaton környékének és Pécsnek erős ellenpontot jelent az alacsony lélekszámú aprófalvas déli vidék. A gazdasági körülményeket tekintve ez a harmadik legrosszabb helyzetű régió, emiatt és a munkanélküliség miatt magas az elvándorlási potenciál.
A Kutatópont piac- és közvélemény-kutató cég által négyévente megismételt Magyar Ifjúság kutatás 15-29 évesek körében vizsgálja a demográfiát, a családalapítás-gyermekvállalást, az oktatást, a munkát, a mobilitást, a kockázati magatartást, a szabadidőt, a médiafogyasztást, valamint a civil és közéleti aktivitást. A 2012-es kutatás eredményeit feldolgozó első kötetet 2013 októberében, a másodikat tavaly májusban publikálták.
