Az orrszarvúk és az elefántok sorsára jutottak a zsiráfok is, orvvadászok irtják őket, mert csontjukat az AIDS elleni orvosságnak tartják. Tanzániában például – ahol a világ legmagasabb szárazföldi élőlénye nemzeti állat – erősen veszélyeztetetté vált.
„Az elmúlt tíz évben drámaian csökkent a számuk” – mondták tanzániai állatvédők a dpa német hírügynökségnek. Míg a Meru-hegy és a Momella-tavak környékén még néhány évvel ezelőtt is gyakran lehetett látni őket, addig az Arusha nemzeti park látogatóinak ma már sokkal tovább kell keresgélniük, mire találnak egyet.
„A zsiráfokat viszonylag egyszerű megölni, elég egy puskagolyó vagy egy dróthurok, amelyet az állat nyaka vagy az egyik lába köré fonnak” – olvasható a Giraffe Conservation Foundation (GCF) honlapján. A 2009-ben alapított állatvédő szervezet az egyetlen, amely kizárólag a zsiráfokkal és azok élőhelyével foglalkozik.
A zsiráfok növekvő mértékű pusztítását jórészt ugyanaz okozza, mint az orrszarvúk esetében: míg utóbbinak a tülkét, előbbinek a csontjait tartják varázsszernek. „Egyre többen hiszik, hogy a zsiráfcsontvelő gyógyítja az AIDS-et” – hívta fel a figyelmet a nemzeti park egyik túravezetője, aki elmondása szerint kiterjedt területeken – egészen a kenyai határig – a zsiráfpopuláció jelentős csökkenésére lett figyelmes. A GCF szakértői szerint egy kilogramm zsiráfcsontvelőért 120 dollárt adnak a feketepiacon.
Az Afrika 21 országában előforduló zsiráfok nem szerepelnek a veszélyeztetett fajok között a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján. „A populáció utóbbi 15 évben megfigyelt 40 százalékos csökkenése azonban azt mutatja, hogy minden korábbinál fontosabb lenne a védelmük” – hangsúlyozta a GCF.
Míg 1998-ban még 140 ezerre becsülték a zsiráfok számát, addig a szervezet szerint 2012-ben már kevesebb mint 80 ezerre csökkent a populáció. Egyes helyeken 65 százalékkal csökkent a számuk.
Amennyiben kihalnának, a világ egyik legismertebb élőlénye veszne el, amelyet már az ókori rómaiak is kedveltek, noha akkoriban még azt hitték, hogy a teve és a leopárd keresztezéséből jött létre. Innen az állat tudományos neve, a Giraffa camelopardalis.
A hosszúnyakú emlős létét az orvvadászaton kívül az élőhelyük zsugorodása is fenyegeti: a lakosság is irtja őket, mert kellenek nekik a területek. Tanzánia például még mindig a világ egyik legszegényebb országa, ahol az embereket sokkal inkább érdekli a földművelés és az, hogy legyen elég legelőterület, mint a természetvédelem. De nemcsak Tanzániában, Kenyában is felfigyeltek hasonló jelenségekre az állatvédők.
Tanzániában az 1960-as és 1970-es években – Julius Nyenyere elnöksége idején – még halálbüntetés várt az orvvadászokra, ha végeztek egy zsiráffal. Ma már szinte semmi sem tartja vissza őket attól, hogy megtizedeljék az állományt.
