Kender termesztésébe fogtak a közfoglalkoztatási program keretében Vésztőn, Dévaványán, Orosházán, Gerendáson és Gyomaendrődön, összesen 18,9 hektáron.
Gajda Róbert megyei kormánymegbízott közlése szerint az idén az az elsődleges cél, hogy elegendő vetőmagot állítsanak elő.
Az öt településen összesen 101 közfoglalkoztatottnak jut munka a kendertermesztésben. Vésztőn a magtermelésen túl 30 közfoglalkoztatott biotéglát készít majd a növényből Magyarországon eddig nem használt technológiával, Dévaványán pedig biobrikettet fognak előállítani a másra fel nem használható részekből, amellyel az önkormányzati intézmények téli fűtéséhez járulnak hozzá.
Molnár Sándor, Vésztő polgármestere reményét fejezte ki, hogy a jövőben egy feldolgozóüzemet tudnak létesíteni.
A kormányhivatal emlékeztetett arra, hogy a dél-alföldi régióban egykor nagy hagyománya volt a kendertermesztésnek, 1962-ben 23 ezer hektárral a harmadik legnagyobb területen termesztett ipari növény volt a cukorrépa és a napraforgó után; mostanra azonban az ipari célú termesztés leállt.
A kender nagy múltú ipari növény, gyorsan nő, terméshozama jó. Sokoldalúan felhasználható, a kötéltől az étkezési olajig mintegy huszonötezer különböző terméket lehet előállítani belőle.
Európában a növényi rost felhasználása ismét felfutóban van, főként az autóiparban, de a kozmetikai és gyógyászati iparban, az élelmiszeripar és a textilipar területén is egyre nő az érdeklődés a kender iránt – jelezte közleményben a Békés Megyei Kormányhivatal.
