A környezeti hatásoknak, a környezetszennyezésnek is nagy szerepe van a különböző rákok kialakulásában – hangsúlyozta Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet vezetője pénteken, a nemzeti rákellenes napon az M1 aktuális csatornának.
Kásler Miklós azt mondta: eddig is sokat lehetett hallani arról, hogy a dohányzás, az alkoholizmus, a rossz táplálkozási szokások, a stressz, fizikai aktivitás hiánya és a túlsúly mind kockázati tényező a rák kialakulásában, a környezetszennyezés viszont – ilyen minőségében – nem kapott elég nagy publicitást. Ez az újdonsága a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség csütörtökön közzétett listájának, amelyen a rák kialakulásának kockázatát csökkentő javaslatok szerepelnek. Itt már felértékelődött a környezetszennyezés szerepe: kockázati tényezőként szerepelnek a fizikai, biológiai és kémiai környezeti hatások – hangsúlyozta a főigazgató.
A rákos megbetegedésekben elhunytak között egyre több a fiatal, a veszélyeztetett korcsoport egyre fiatalabb korosztályok felé tolódik – folytatta. Példaként említette: 10-15 évvel ezelőtt 40 év körülieknél rendkívül ritka volt az emlőrák, ma már nem az. A daganatok ma általában 40-60 év között halmozódnak – tette hozzá.
Elmondta, hogy a megelőzésért – az említett kockázatok minimalizálása mellett – két módon lehet tenni: az egyik a vírusok által okozott rákok – így a hepatitis B és C okozta májrák, vagy a HPVA okozta méhnyakrák – esetében a védőoltás igénybe vétele. Kásler Miklós kiemelte: a HPVA ráadásul nemcsak a méhnyakrák okozója, de előfordul a szájüregi, garat- és gégeráknál, a vizeletkiválasztó rendszer daganataiban, a végbélrákban. Így a HPVA elleni védőoltással nemcsak a méhnyakrák, hanem a többi daganattípus jelentős része is megelőzhető – húzta alá.
A másik fontos megelőzési mód a szűréseken való részvétel, ez a méhnyakrák, az emlő- és a vastagbélrák esetében lehetséges – folytatta. Magyarországon rendkívül alacsony a szűréseken a részvételi arány, pedig amikor a népesség 42 százaléka részt vett emlőrákszűrésen egy szűrési periódusban, háromezer rákot szűrtek ki olyan korai stádiumban, amikor a gyógyulás esélye rendkívül magas – emelte ki Kásler Miklós. Minden más, a szűrésekben és védőoltásokban nem érintett szerv esetében pedig a kisebb-nagyobb panaszokkal mindig érdemes orvoshoz fordulni, hogy kizárhassák a rák lehetőségét – hívta fel a figyelmet a főigazgató.
A Magyar Rákellenes Liga kezdeményezésére minden évben április 10-én, az országos rákregisztert 1902-ben létrehozó Dollinger Gyula orvos születésnapján tartják a nemzeti rákellenes napot.
Magyarországon a daganatos betegségek a halálozások 35 százalékát teszik ki. A vezető daganatos halálok a tüdőrák, ezt követi a vastagbél- és végbélrák, az emlőrák, a gyomor-, a prosztata- és a szájüregi rák által okozott halálozás. Évente mintegy 80 ezer új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak, és több mint 32 ezren halnak meg valamilyen rákos elváltozás következtében minden évben. Több rákbetegségben az egész világot tekintve „dobogós” helyen állunk, Magyarország világelső a tüdőrák okozta halálozásban.
