Az Európai Parlament (EP) kulturális és oktatási bizottsága szerint Navracsics Tibor alkalmas EU-biztosnak, de a testület nem támogatja, hogy a kultúra, az oktatásügy, az ifjúságpolitika és az uniós polgárság portfólióját kapja meg a magyar jelölt – közölték a szakbizottság hétfői brüsszeli ülése után.
Az ülésen részt vevő Molnár Csaba, a DK EP-képviselője újságíróknak elmondta, a testület kétszer szavazott. Először 15 igen vokssal, 10 ellenében, 2 tartózkodás mellett megszavazták, hogy Navracsics alkalmas EU-biztosnak.
A második szavazás arról szólt, hogy a Jean-Claude Juncker leendő bizottsági elnök által összeállított tárcát megkaphatja-e a magyar jelölt. Itt 14 volt a nemleges és 12 az igenlő szavazatok száma, 1 tartózkodás mellett.
Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő azt mondta az ülés után újságíróknak, most Juncker megítélésén múlik, hogy miként lehet továbblépni, vagyis hogy a portfólió eredeti felelősségi területeinek egy részét elveszik-e vagy teljesen már tárcát kínálnak a magyar biztosjelöltnek.
Szerinte Navracsics Tibornak „nem a szakmai teljesítményét értékelték” a szavazáskor. „Nagyon sok kritika politikai jellegű volt az Orbán-kormánnyal és Magyarországgal szemben, és nem a biztos felkészültségével volt kapcsolatos” – tette hozzá a kárpátaljai EP-képviselő, a kulturális és oktatási bizottság tagja.
Akik nemmel szavaztak – tette hozzá -, azok többnyire azt kritizálták, hogy nem hiteles számukra az európai elkötelezettsége, nem olyan a politikai háttere, amilyet ők el tudnak fogadni egy biztossal szemben.
Molnár Csaba úgy kommentálta az EP-szakbizottsági döntést, hogy „Navracsics Tibor, ahhoz, hogy meg tudja szerezni a hőn áhított európai bizottsági pozícióját, háromszor tagadta meg most az írásbeli kérdések ügyében mesterét, Orbán Viktort”.
A DK-s politikus szerint a magyar jelölt megtagadta az Orbán-kormány oktatáspolitikáját és médiareformját, valamint az általa is irányított bírósági reformot. „Csökkenti a hitelességét ennek a megtagadásnak az, hogy amikor pozícióban volt magyar miniszterként, akkor ezt nem tette meg” – jegyezte meg. Elmondása szerint a szakbizottsági ülésen csak a jobbközép néppárti frakció állt ki teljes mellszélességgel Navracsics mellett.
Molnár Csaba szerint Juncker most vagy egészen más tárcát kínál a magyar jelöltnek, vagy szűkíti az eredetileg neki szánt portfóliót, vagy felkéri a magyar kormányt, hogy jelöljön új biztost. A DK-s EP-képviselő az első változatot valószínűtlennek tartja, arra tekintettel, hogy sok biztosjelöltet már meghallgattak, és ebben a szakaszban már nehéz lenne „csereberélni” a tárcák között. Ezért úgy véli, hogy Juncker a tárcához eredetileg tartozó négy terület közül egyet, kettőt vagy hármat el fog venni.
Közleményében a Fidesz-KDNP EP-delegációja azt emelte ki, hogy „Navracsics Tibor meghallgatása az Európai Parlamentben egyértelmű siker volt”, felkészültségét érdemben senki nem tudta megkérdőjelezni.
„A parlamenti szakbizottság baloldali többsége ugyanakkor módosítást javasolt a portfólió tartalmát illetően, ahogy ez várhatóan más biztosok esetében is bekövetkezik. A biztosi portfóliók részletes tartalmát illetően a bizottság elnökének kizárólagos hatáskörében van a döntés” – írták közleményükben a magyar néppárti EP-képviselők, akik az elmúlt hetek „pártpolitikai alapú és ideológiai jellegű támadásait is figyelembe véve különösen nagy sikernek” tartják, hogy Navracsics Tibort a szakbizottság meggyőző többséggel támogatta az EU-biztosi alkalmasságát illetően.
Az MTI brüsszeli tudósítója jól tájékozott uniós forrásból úgy értesült: a biztosjelölti kiválasztási folyamat ismerői azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a Navracsicsnak szánt tárcától elvonják az uniós polgárság felelősségi területét, és átadják azt Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság leendő alelnökének.
Ebben az esetben a magyar biztos a kultúra, az oktatás és az ifjúságpolitika területéért lehetne felelős. Az AFP francia hírügynökség szintén úgy értesült uniós forrásokból, hogy az uniós polgárság felelősségi területét más biztosnak adná Jean-Claude Juncker. Mindez napokon belül tisztázódhat.
A jog szerint az Európai Parlamentnek és bizottságainak nem áll módjában, hogy egy-egy biztos kinevezését megvétózza, a plenáris ülés egyetlen egyszer szavaz arról, hogy támogatja-e az egész biztosi kollégium kinevezését. Még soha nem volt példa arra, hogy a plenáris ülés leszavazza a biztosi testület kinevezését, vagy akár egy bizottság leszavazzon egy kijelölt biztost.
Ennek veszélye egyetlen egyszer fenyegetett, 2004-ben, amikor az Olaszország által jelölt, és José Manuel Barroso által igazságügyekért, szabadságért és biztonságért felelős biztosnak kijelölt, mélyen hívő és vallásos Rocco Buttiglionével kapcsolatban komoly aggályok merültek fel, hogy nem fogja tudni garantálni a diszkriminációmentességet hivatala gyakorlása közben.
Korábban úgy nyilatkozott, hogy bűnnek tartja a homoszexualitást, és nézetei szerint a család célja, hogy a nők gyereket szülhessenek, és élvezhessék egy férfi védelmét, aki gondoskodik róluk. Bizottsági meghallgatásán Rocco Buttiglione kiállt véleménye mellett, és közölte, hogy személyes nézetei nem befolyásolják majd a munkáját. Ennek dacára José Manuel Barroso kénytelen volt átalakítani a tárcák elosztását, Buttiglione visszalépett, Róma pedig Franco Frattinit küldte Brüsszelbe.
