Páva Zsolt szerint az a tétje a 2018-as választásnak, hogy milyen jövőnk lesz a következő évtizedekben, miként kezelje Európa a migránsválságot. A polgármester lapunknak adott interjújában beszélt a város idei évben várható nagyobb fejlesztéseiről, a költségvetésről, a munkahelyekről.
– Az elmúlt év csendes volt egészen őszig, amikortól az ellenzék egyre hangosabban beszélt arról, hogy a város költségvetése milyen helyzetben van. Ön miként látja a helyzetet?
– Messzebbről indítanék: az MSZP-s városvezetés idején kijátszott buszparkot teljesen lerobbant állapotban vettük át, a közösségi közlekedés működése veszélybe került. Ezt kénytelen volt a város megújítani, ami kényszerhelyzet volt. Ugyanakkor nem volt rá pályázati forrás, vagy állami támogatás, így az önkormányzat háttértámogatásával kellett a Tüke Busznak ezt megvalósítania. Bíztunk abban, hogy lesznek majd később olyan lehetőségek, amelyeket igénybe vehetünk, ez viszont nem történt meg. A kormány 9,5 milliárd forintos visszatérítendő támogatást nyújtott, miközben 2018-tól olyan intézkedéseket vezetünk, amelyek ennek visszafizetését segítik. Le kell szögeznem azt is, hogy ezek az intézkedések nem érintik a pécsieket.
– Korábban azt mondta, hogy a pécsiek szeretnek kritizálni, az elmúlt hónapokban pedig igencsak sokszor tette ezt az ellenzék, mondván, hogy a kormány gyámság alá helyezte a várost.
– Igen frappáns kijelentés, magam is hallottam, de úgy gondolom, hogy a partnerséget nem lehet összekeverni ezzel a kifejezéssel. A kabinet már korábban is segített a városnak a szocialista örökség eltüntetésében a 47 milliárdos adósságteher átvállalásával, vagy éppen a Magasház lebontására biztosított forrással. A kormány most is partner, és egy szoros együttműködés példája a kormányzati támogatás is.
– A 2017-es év csak erről szólt?
– Egyáltalán nem, hiszen óvodákat és iskolákat újítottunk fel, egy hosszú, három éven keresztül tartó folyamat részeként. Több intézmény is azért nem tudott megfelelően működni, mert nem voltak meg a feltételek, így például szigeteletlen falakon, ablakokon szökött ki a meleg, nem voltak megfelelőek a mellékhelyiségek sem. A folyamat végén 40 év adósságát törlesztjük majd. De a város elsődleges feladata a munkahelyteremtés, mivel azon túl, hogy itt tarthatjuk a munkaerőt, a későbbiekben adóbevételt is hoznak a vállalkozások, amelyek a büdzsé stabilitásához járulhatnak hozzá.
– Konkrétumokról is be tud számolni?
– Fontos megemlíteni a pécsi dohánygyárat, a BAT-ot: tízmillió eurós fejlesztést hajtottak végre Pécsen, így újabb 100-150 ember juthat álláshoz. Az ITSH folyamatosan bővített, és immár a volt Ifjúsági Házban alakítják ki a következő részlegüket, ezáltal hamarosan közel ezer, magasan képzett, jellemzően fiatal felnőttnek adhatnak munkát. A Honsa és a Kontakt-Elektro is évről évre fejleszt, újabb és újabb munkaerőt vesznek fel, de a Viessmannt is említhetném, ahogy a reptér területén megvalósuló repülőgépgyárat is. A kamara, a város, a megyei önkormányzat és az egyetem együttműködésében jött létre a Pécs Paktum, amely a megfelelően képzett munkaerő meglétét segíti elő, hogy a fiatalok a piacon is értékes szakmával induljanak neki az életnek. Az ipari park fejlesztése sem áll meg minden híresztelés ellenére, és bár még nagyobb foglalkoztatót nem tudtunk letelepíteni – részben azért, mert a Pécsre érkezők inkább a már meglévő csarnokokat választották –, nagyon bízom abban, hogy idén az első kapavágások megtörténhetnek. Pécsett továbbá a hajléktalanok is kaphatnak munkát, mivel egy kis üzemben munkaruhákat gyártanak.
– A költségvetés mennyiben befolyásolja a fejlesztéseket?
– A működési és fejlesztési források más-más keretből származnak. Az utóbbiakat a területi operatív programból és a Modern Városok Programból finanszírozzuk, amelyek együttesen közel 80 milliárd forintot tesznek ki. Tehát az önkormányzat működéséhez szükséges költségek nem terhelik fejlesztéseinket, azok forrását nem érintik.
– Idén parlamenti képviselőket választunk, Ön szerint mi a tétje Pécs szempontjából a 2018-as voksolásnak?
– A polgármestereket, így személy szerint engem közvetlenül nem érint ez, hiszen parlamenti voksolás lesz, azonban nem vagyok naiv, számos önkormányzathoz köthető témát várhatóan elővesz az ellenzék. Úgy vélem, hogy világosan látszik, hogy Európa nem egységes, a visegrádi négyek – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – másképpen gondolkodnak, mint a nyugati államok. A politikai ellentétet jól mutatja a migránsválságra adott válasz, a V4-ek ugyanis nem akarnak bevándorlókat. Ez a kérdés nagyban befolyásolja a jövőnket, és a 2018-as választásnak is az a tétje, hogy meg tudjuk-e tartani az értékeinket, vagy pedig egy másik, szerintem rossz irányt veszünk.
– Az év végén azért szervezett tüntetést a Magyar Liberális Párt, mert egy Soros György által támogatott alapítvány nem kapott helyet a belvárosban egy magáncégtől. Bár a tulajdonos erről nem nyilatkozott, helyettük mások, az albérlőik azt állították, hogy az önkormányzat tehetett minderről.
– A pécsi közgyűlés elfogadott egy nyilatkozatot arról, hogy a migránspárti Soros György által megvalósítandó központ ellen tiltakozik a város. A választások előtt néhány hónappal 130 millióval megtámogatott pécsi szervezet olyan pályázati kiírást tett közzé, amelyre informális közösségek is pályázhatnak, a pénzt pedig nagyon gyorsan ki is osztják még a választások előtt. Úgy vélem, hogy ezek a központok azt a célt szolgálják, hogy a láthatóan szétforgácsolódott ellenzék szerepét átvegyék, hogy az úgynevezett NGO-kra, nem kormányzati szereplőkre támaszkodva politikai akciókat hajtsanak végre. Szándékosan nem a civil szót használtam esetükben, mert az országban, ahogy Pécsen is a civilek számtalan feladatot átvállalnak az államtól, az önkormányzattól, Pécsen legalább 15 olyan megállapodással rendelkezünk civilekkel, amelyek közfeladatok ellátásáról szólnak. Azt szeretnénk elkerülni, hogy Pécsen olyan konfliktusok legyenek, amelyek korábban nem voltak. A pécsi, Soros-pénzzel megtámogatott alapítvány esetében is meglátjuk majd, hogy valóban csak emberbaráti, karitatív célok vezérlik-e őket. Amennyiben bebizonyosodik, hogy az alapítvány nem vesz részt a választási kampányban, szívesen ellátogatok a szervezethez eleget téve meghívásuknak.
– Ebben az évben ünnepelte alapításának 650. évfordulóját a Pécsi Tudományegyetem. Miként értékeli az együttműködést az intézménnyel?
– Az évforduló kapcsán és a felkészülési években szorosabbá vált a kapcsolat a város és a PTE között. Számos olyan fejlesztés van, amit ugyan az egyetem vezényel le, de természetesen a várost is érinti. Jó dolog, hogy a program elindult, s a gyógyszerészeti kar felújításával, az új orvosi kari tömb és a fogászati klinika építésével idén folytatódik is.
– A 2018-as fejlesztések közül melyiket emelné ki?
– A vásárcsarnok építése lesz az egyik legnagyobb feladatunk, melynek előkészítése sem volt egyszerű. A kormány által biztosított 500 millió forintból megvásároltuk a jelenlegi csarnoktól délre eső területet, ahol az új létesítmény állni fog. A teljes terület közlekedését, parkosítását, valamint a parkolási rendszert is át kell alakítani, hiszen egy kisebb városrész jön létre. A régi csarnok helyén parkolóház és irodaház épül majd – magántőkéből. Jelenleg a csarnok kivitelezési közbeszerzése zajlik, várhatóan nyáron elindul a munka és 2019 karácsonyára fejeződik be. A másik nagy volumenű beruházás az élményfürdővel egybekötött sportközpont lesz; itt most azt kutatják a szakemberek, hogy van-e lehetőség termálvizet hasznosítani. A célunk az, hogy ne jöjjön létre még egy Expo Center – amely sajnos az átgondolatlan beruházások egyik iskolapéldája – ezért egy hosszú távon is fenntartatható létesítményt szeretnénk. A tervezésre, az előkészítésre, a vizsgálatokra 500 millió forint áll rendelkezésre, várhatóan 2019-ben már elindulhat a munka. Nemsokára azonban a kertvárosi rendelőintézet is elkészül, ami egy felújítási hullám része, korábban már a Lánc utcai is megújult, a Veress Endre utcai intézetben pedig eszközbeszerzésre került sor. Sok nagyobb ügy és fejlesztés között van egy számomra nagyon kedves is, méghozzá a Tüskésréti Jubileumi Liget létrehozása. A területre az egyetem alapításának 650. évfordulója kapcsán 650 fát ültettünk el, s a csemeték mindegyike a több éve működő városi csemetekertből származik, ahonnan egyébként a közterületekre kikerülő fák zöme is.
