Az új lakóépületek építése és a felújítások növekedése nélkül nem lesz jelentős bővülés az építőanyag-iparban, ám az előbbiekhez a beruházói döntések meghozatalát segítő, állami ösztönzők szükségesek – mondta Vidor Győző, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) elnöke az MTI-nek adott évértékelő interjúban.
Elmondta: évek óta a felújítások és – egyes területeken – az export tartja életben a magyar építőanyag-ipart. Amennyiben a felújítások drasztikusan növekedésnek indulnának, már most gátat jelentene a fejlődésnek a szakképzett munkaerő hiánya. Több régióban már most sincs elegendő megbízható szakember például az ablakcserére, vagy az utólagos hőszigetelésre – mondta az elnök.
Úgy vélte, hiába növekedett az építőipar 2014-ben – várhatóan – 15 százalékkal, ez az építőanyag-iparban csak egyszámjegyű növekedést eredményez. Az építőipari növekedést adó infrastrukturális beruházásokhoz ugyanis kevés olyan termék kell, amilyet ez a szektor állít elő.
Például a tégla- és cserépipar 2014-ben 3 százalékkal több terméket tudott eladni, mint az előző évben, ami abból származott, hogy nem bő 7 ezer, hanem – várhatóan – közel 9 ezer lakás épült fel – mondta.
Vidor Győző kiemelte, hogy érdekes jelenség figyelhető meg a hőszigetelő anyagok piacán: négyzetméterben mérve egyre kevesebb az eladás, viszont köbméterben változatlan mennyiséget vásárolnak a házaikat hőszigetelők évek óta. Ennek az az oka, hogy az 5 centiméteres polisztirol hab szigetelés tavalyra már 10 centiméteresre vastagodott, és a 2015. évi hőtechnikai szigorítás miatt a vastagság már 15 centiméter lesz. Ezen a piacon a szürke import okoz gondot: emiatt csökken a költségvetési bevétel, a vásárlók pedig ellenőrizetlen minőségű terméket kapnak, igaz valamivel olcsóbban – mondta.
Külön termékkategória a vakolatok és ragasztók csoportja, e termékek 80 százalékát a felújítók vásárolják.
Legjobban az ajtók és az ablakok iránti kereslet nőtt tavaly, a bővülés megközelítette a 10 százalékot. A többletben megjelenik az import is, ami olcsóbb, mint a hazai termék, viszont a minőség itt sem ellenőrzött. Korábban a lengyel műanyag ablak terjedt el a hazai piacon, a gyártás mostanra áttevődött Romániába – ismertette az elnök.
Mint mondta, az állami támogatás – kis mértéke miatt – alig volt érzékelhető az épületgépészeti termékeknél. A kazáncsere pályázat hamar betelt, márpedig a teljes fűtési rendszer cseréje innen indul.
Az elnök szerint a teljes építőanyag-iparra igaz az a megállapítás, hogy az indító lökést az államnak kell megadnia. A MÉASZ kidolgozott ehhez egy otthonteremtési programot, amely 2,5 százalékos, fix kamatozású hitelre épül, és vissza nem térítendő támogatást irányoz elő azoknak, akik az előírtnál kevesebb energiát fogyasztó házat vagy lakást építenek, továbbá részleges áfa-visszatérítést tartalmaz minden számlával igazolt új lakásépítési beruházásra. Ugyancsak állami program javíthatna a felújítások arányán – tette hozzá a MÉASZ elnöke.
