Hende Csaba honvédelmi miniszter nyitotta ki azt a lakatot, amely a tubesi csúcsra vezető utat lezáró sorompóra helyeztek el tavaly decemberben a pécsiek. Az utat Páva Zsolt Pécs polgármesterrel közösen tették szabaddá, s a lakatot Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) szóvivője, Vicze Csilla kapta meg.
Kattintson a képre a galéria megnyitásához!
Szombaton dél előtt néhány perccel ismét szabaddá tette Hende Csaba a Tubes csúcsára vezető utat, ezzel a gesztussal szimbolikusan is megerősítette: a város közigazgatási határán belül található, lakóházaktól néhány száz méterre fekvő hegyen nem épül fel a NATO-radar.
Miután tárcavezető kinyitotta a sorompót lezáró lakatot, a zárt azzal nyújtotta át a CMM szóvivőjének, Vicze Csillának, hogy „emlékeztető arra, hogy a honvédelmi kérdéseket nem lehet olyan, a demokrácia íratlan szabályait is felrúgó reformdühvel megoldani, mint amellyel az előző kormány nekiesett a radartelepítésnek”.
Vizce Csilla szerint a tett azt jelképezi, hogy elindult az igazi rendszerváltás. Hozzátette: a radar ellen tiltakozók a jogállamiság szabályait betartva tartottak a közmeghallgatást és érték el a népszavazás megrendezését, majd bíróságon próbálták igazukat bizonyítani, s bár a Fővárosi Bíróság nem hozott számukra kedvező ítéletet az ügyben, a Legfelsőbb Bíróság elfogadta érvelésüket. Hangsúlyozta, a sorompó felállítása azért is volt fontos momentum Tubes megvédésében, mert a jogerős építési engedély birtokában a honvédelmi tárca bármikor elkezdhette volna a radartelepítést.
Pécs polgármestere, Páva Zsolt úgy vélekedett, hogy örömteli ez a szombat, hiszen nagyon nehéz, sokszor kilátástalan küzdelem ért véget. Páva Zsolt megköszönte a város polgárainak, a mozgalom tagjainak a küzdelemben való részvételt, s egyben azt is, hogy a harcot végigvitték. Hangsúlyozta: „Magyarország kormánya is mellénk állt, így már teljes a dicsőség: Pécs örökre búcsút vehet ettől a beruházástól.”
Az ünnepélyes aktus után rögtönzött sajtótájékoztatón Hende Csaba újságírói kérdésre válaszolva közölte: nemsokára nyilvánosságra hozzák a NATO-radar új helyszínét, hazánk érdekei ugyanis ezt diktálják.
– Látnunk kell mi történik a magyar légtérben ahhoz, hogy az országunkat biztonságban legyen a terrorista fenyegetettség ellen. Bánkúton és Békéscsabán minden botrány nélkül felhúzták a lokátort, a légtérvédelmet szolgáló radarrendszer harmadik tagjának felállítása pedig már 1999 óta vajúdik” – fogalmazott.
A tárcavezető ugyanakkor nem kívánta kommentálni azon sajtóértesüléseket, miszerint a Hármashegy is szerepel a lehetséges helyszínek között, ugyanakkor a Zengő kapcsán leszögezte, hogy a Mecsek legmagasabb csúcsa „lekerült a napirendről”. Kiemelte ellenben azt is, ez utóbbi lett volna a költségvetési szempontból ideális hely, minden más esetben ugyanis legalább két, úgynevezett réskitöltő radart is telepíteni kell, s ezek fenntartása pedig évi 10 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek.
