Tudják, hogy mit jelent az a szólás, hogy „egész baranyai ember lett belőle”? Vagy az, hogy „németnek Bécs, magyarnak Pécs”? Nem szégyen, ha nem, hisz mi sem tudtuk. Ezért utána is jártunk a hasonló, baranyai és pécsi témájú szólásoknak és közmondásoknak.
Bizonyára voltunk már páran úgy, hogy csak néztünk a semmibe, mikor valaki elsütötte a következő régi magyar szólást: „Bejárta Tolnát, Baranyát”. Hasonló, ma már nehezen értelmezhető baranyai kötődésű szólásból és közmondásból pedig akad még egy pár.
Például mit jelent az a közmondás, hogy „németnek Bécs, magyarnak Pécs”? Nem nehéz kitalálni. Pécs ugyanis mindig is híres volt polgári és egyházi főteréről, a „múzeum-utcáról”, színházairól és mozijairól, csendes lakóutcáiról. Mindemellett változatos építészete is – szecessziós bérházak és parasztbarokk házak – Bécset idézik, aminél egyébként Pécs a középkorban nagyobb város volt.
Akinek van olyan kedves ismerőse, aki nem baranyai, az nyugodtan mondhatja ezentúl neki, hogy „egész baranyai ember lett belőled”. Mert hát mit is jelent baranyainak lenni? Azt, hogy valaki amolyan derék legény.
A világ nagy, nem csak Baranya létezik, nem csak Baranyában szép az élet. Akármennyire is hihetetlennek tűnik ez a gondolat, sajnos igaz. Erre utal az ironikus népi mondás: „nem egész világ Baranya, laknak Somogyban is!”
A „bejárta Tolnát, Baranyát” mondás elég egyértelműnek tűnik. Arra az emberre használják ugyanis, aki sokfelé megfordult, sokat látott és tapasztalt. A magyar közmondásokra és szólásokra jellemző irónia itt is érezhető, hiszen Tolna és Baranya két szomszédos megye.De miért éppen ez a két megye került a mondásba? A 16. században ez a vidék volt ugyanis a reformáció központja, aki pedig bejárta ezeket a helyeket, az fontos dolgokat láthatott-hallhatott. Van viszont egy sokkal humorosabb értelmezése is. A Tolna név ugyanis a tolni igével kapcsolatos, amit a népnyelv a közösülés kifejezésére használt. Baranya pedig mint az ország alteste jön a képbe. Így tehát az, aki bejárta Tolnát, Baranyát valóban tapasztalt, sokat látott ember, csak épp nem a kultúrában, hanem az ágyban.
Magyarázatra szorul a következő mondás is:„oldalán kamarája mint a baranyai embernek”. A „kamara” nem más mint a tarisznya, a baranyaiak ismertetőjele, amiben annyi minden fért, mint egy kamrába. Tarisznya nélkül pedig egy igazi baranyai nem ment sehova. Erre utal a sztereotípiákat kiforgató másik mondás is: „baranyai tarisznyás, somogyi bicskás, bácskai bugris”.
Van még két baranyai közmondás, melyekről érdemes említést tenni. Az egyik úgy hangzik, hogy „közös, mint a szentkirályi nemes mentéje a feleségével”. Szentkirály egy baranyai település, melynek a legenda szerint minden lakosa nemes volt. Ahol pedig mindenki nemes, ott senki sem az.
A másik mondás a „kínlódik, mint helesfai ember a csap alatt”. Ezt az igazán nagy piásokra mondhatjuk, mivel a „helesfai ember” (Helesfa is egy baranyai település) állítólag befeküdt a csapra vert boroshordó alá, amiből annyira folyt a nedű, hogy majdnem belefulladt. Erre a küszködésre utal a mondás.
