Nem lehet tudni, hogy pontosan mi történt, miután először megszavazták az italnagykerek jövedéki biztosítékának drasztikus emelését, majd azt technikai hibának minősítették, és azt ki is akarták venni a törvényből. Erre kiderült, mégis bennmaradt a jogszabályban az emelés, ami a pécsi italosokat is padlóra küldheti. Sőt, akár komolyan megdrágulhatnak az alkoholos italok.
A parlament tavaly november végén fogadta el az új adótörvényeket, ebben szerepel az, hogy az alkohol-nagykereskedők által befizetett úgynevezett jövedéki biztosíték (más néven letéti díj) mértékét az eddigi 22 millió forintról 150 millió forintra emelték. Ezt a kisebb cégek biztosan nem tudják megfizetni, vagyis, ha minden így marad, akkor csak néhány kereskedő marad meg a piacon.
Bár először csak technikai problémának minősítették és így egy fideszes módosító javaslat nyomán elvetették volna a jövedéki biztosíték megemelését, januártól mégsem lépett életbe az árbevételtől függő sávos megoldás, ami megmenthetné a kisebb kereskedőket. A sávos javaslat szerint 300 millió forintos éves (nettó) árbevételig maradt volna a 22 millió forintos biztosíték, és csak kétmilliárd forintos árbevétel fölött kellett volna kiperkálni a 150 millió forintot. Jelen állás szerint a sávos megoldást csak egy év múlva vezetnék be, bár Gulyás Gergely fideszes képviselő egyéni képviselői indítványa idén márciusra tenné a bevezetést.
A kereskedők által fizetett jövedéki biztosíték arra szolgál, hogy ehhez az összeghez az adóhatóság hozzányúlhat, amennyiben adóhátralékot halmozna fel a kereskedő. A jövedéki biztosíték nagysága nem függ a kereskedés árbevételétől, forgalmától vagy méretétől, így a kisebb cégeknek sokkal nehezebb lenne kitermelniük a drasztikusan megemelt díjat.
Másrészt könnyen elképzelhető, hogy emiatt többet kell fizetnünk a kocsmákban és éttermekben az alkoholos italokért.
A lapunk által megkeresett néhány baranyai ital-nagykereskedő egyelőre nem kívánt megszólalni a kérdésben, mondván, még ők is tájékozódnak az ügyben. A megyében egyébként tucatnyi olyan cég és vállalkozás van, akit érinthet a biztosíték összegének drasztikus megemelése.
Bata Balázs, az egyik Pécsett is működő nagyker tulajdonosa sem kívánt nyilatkozni, mondván több egymásnak ellentmondó információ látott napvilágot, nem látnak még tisztán a kérdésben.
Szakemberek szerint mindenesetre a jelenleg közel 170 érintett ital-nagykereskedelmi cég közül mindössze 5-6, a legnagyobb forgalommal rendelkező kereskedő maradhat talpon a jövőben, amelyeknek éves árbevétele több százmillió, esetleg milliárdos nagyságrendű, így képesek lesznek kitermelni a megnövekedett terheket. Már, ha bevezetik az eredetileg tervezett formában a rendszert.
Frissítve (18:32) – Vissza minden!
A Miniszterelnökség nem ért egyet sem a fideszes Gulyás Gergelynek, sem pedig a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a jövedéki biztosíték mértékéről, emeléséről szóló javaslataival, ezért törvénymódosítást kezdeményez, amely visszaállítja a jövedéki biztosíték mértékét a 2014. január 1-jei szintre. A Lázár János vezette Miniszterelnökség ezt kedden rövid közleményben tudatta az MTI-vel.
[box title=”Drágulnak a tömények”]Nemcsak az ital-nagykereskedők, hanem a fogyasztók is rosszul járnak: számos szeszes ital drágul annak köszönhetően, hogy egy másik adónemet, a chipsadóként emlegetett népegészségügyi termékadót kiterjesztették a tömény italokra is. A népszerű 0,7 literes üvegek esetében áfával együtt cirka 500-700 forinttal növekedhet az érintettek szeszek ára. Jelentősen drágulhatnak a kommersz italok is, így közel 15-20 százalékos emelkedés várható. Viszont a borra, a sörre és a pezsgőre nem terjesztik ki eme adót, de a gyógynövényekből készült termékek – gyomorkeserűk, házi gyümölcspárlatok – is kimaradnak a körből, bár az utóbbiak esetében ugyanakkor megszűnik a házi bérfőzés adómentessége, így a jövedéki adó felét ezek után is ki kell csöngetni.
[/box]