Hatékonyabb és gyorsabb munkavégzés, sokkal kevesebb stressz és fáradtság, jobb munkakedv és több szabadidő. Jól hangzik, nem? De mik kell mindehhez? Semmi különös, csupán később kell kezdeni a munkát, és nem nyolc, hanem csupán hat óráig kell húzni az igát. Svédországban nagyon megy a dolog, de vajon működhet ez Magyarországon is?
Svédország bevezette a hatórás munkanapot, azóta pedig a dolgozók kedve jobb, kevesebbet stresszelnek és sokkal fókuszáltabbak, ennélfogva pedig az új munkaidőre átállt cégek hozama is megugrott, nem csak a melósok szabadideje.
De miért is ilyen sikeres a hatórás munkaidő? Pernyéz Zsuzsanna pécsi business coach lapunknak elmondta, hogy a bevett nyolcórás modellben a szellemi és fizikai munkát végzők egyaránt elfáradnak, az agynak ugyanis nagy megerőltetést jelent ennyi időn keresztül koncentrálni egy-két meghatározott feladatra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha ugyanazt a munkát hat órában kell valakinek elvégeznie, nem pedig nyolc órában, a fókusz és a lendület is kitart addig. Sőt, félni kell attól, hogy a rövidebb munkaidő kapkodást von maga után.
A nyolc órás munkavégzés alatt apránként felszínessé tudunk válni, egyre többször fordulnak elő kisebb-nagyobb hibák, tévesztések, de ez tehát nem feltétlenül jelenti azt, hogy hat óra alatt nem esünk a sietség és a felületesség hibájába. Sokan a nyolc óra után még rendszeresen túlóráznak is, ami sok esetben inkább krónikus fáradtsághoz, kialvatlansághoz vezet, nem pedig a munka hatékonyságát fokozza, de bizony fennáll a lehetősége annak is, hogy aki nem tud hat óra alatt végezni, az ugyanúgy túlórázásra szorul.
A nyolcórás munkaidőt nem is tudják az emberek végig feladatukra figyelve eltölteni, ezért bizonyos időközönként szinte mindenkinek be kell iktatnia pótcselekvéseket, pihentető, időrabló tevékenységeket (például internetes játékok, szörfölgetés a neten, boltba járkálás vagy cigizés), melyekkel a hosszú munkaidőt lényegében csak felhígítjuk. A sok kis szünet pedig egyrészt csökkenti a munkavégzés hatékonyságát, másrészt pedig – annak ellenére, hogy elvileg a pihenést célozzák – nem tesz hozzá a dolgozók szabadidejéhez, hisz ugyanúgy nyolc óra munkahelyi időtöltés után fognak hazatérni. Az otthoni, munkán kívüli időt pedig így alig tudják aktív pihenésre fordítani.
Pernyéz Zsuzsanna azonban mindehhez hozzátette, hogy hat órában is csak olyan helyeken dolgozhatnak hatékonyabban, ahol megfelelően motiválják a munkatársakat. A versenyszférában nyolcórás munkavégzéssel is lehet könnyeden, lendületesen, produktívan dolgozni, ráadásul úgy, hogy még a fent említett holtidőkkel sem kell számolni.
A hatórás munkanap során az emberek nem fáradnak el annyira, figyelmüket meg tudják osztani, és mivel tudják, hogy lesz idejük magánéletükre, ezért a nem munkával töltött tevékenységeket is minimalizálják. Akik a hatórás koncepció alapján dolgoznak, azok sokkal kipihentebbek, gyorsabban hajtanak végre feladatokat, ráadásul a több pihenőidő hosszútávon sokkal kevesebb munkahelyi stresszhez és kollégák közötti feszültségekhez vezet – noha ez is az adott munkahelytől függ, mondta Pernyéz.
A barátságosnak tűnő hatórás meló hatékonysága továbbá összefügg azzal is, hogy mikor kezdődik maga a munka. A 8-tól 16 óráig, vagy a 9-től 17 óráig tartó munkaidő ugyanis nem feltétlenül kompatibilis az emberi szervezettel – mi csak hozzászoktunk. Ezért is lehetne kifizetődőbb és mindenképp egészségesebb a 10 órai munkakezdés – melyre Nagy-Britanniában és Svédországban is sok példát találhatunk. Ha ugyanis később kezdődne a nap (nem csak a munka, hanem az iskola is), nem csupán kipihentebben vágnánk bele a munkába – hangsúlyozta a coach – de családunkkal is több időt tudnánk reggel tölteni.
A hatórás munkaidő ennélfogva – folytatta – egy nagyon családbarát, kényelmes és rugalmasságra is lehetőséget adó modell – kifejezetten kedvező lehet például a gyesről vagy gyedről visszatérő anyák számára – csak sajnos hazánkban nincs hagyománya, nem elterjedt, és még csak nem is vevők rá a munkáltatók.
A munkavégzésen túl – a munkáltatók oldaláról nézve – is vannak pozitívumai a hatórás modellnek (a boldogabb beosztottak mellett), hiszen az intézmények, cégek, irodák rövidebb nyitva tartása miatt kevesebb rezsit is kell fizetni.
Ha pedig valaki esetleg kételkedne a hatórás munkaidő sikerében, érdemes egy pillantást vetni a Toyota göteborgi szervizére, ahol egyáltalán nem új a hatórás modell, hiszen már több mint tíz éve ebben a munkarendben dolgoznak ott, a profit pedig 25 százalékkal meg is ugrott azóta.
