Képzeljük csak el: sétálunk a pécsi Böck János utcában, vagy a Csikor Kálmán utcában, rójuk köreinket az Aidinger utcán, vagy leülünk pihenni az Opris Péter téren. Most képzeljük el azt, hogy odajön hozzánk valaki, és megkérdezi, hogy ki volt az, akiről az adott utcát elnevezték. Tudnánk rá válaszolni? Szinte biztos, hogy sokan bajban lennének. Ezen a problémán szeretnénk segíteni ezzel az összeállítással, melyben – a teljesség igénye nélkül – olyan utcanevek névadóit mutatjuk be, akik valamilyen szinten kötődnek Pécshez.
Böck János utca: A tettyei Böck János utca lakói büszkék lehetnek magukra, hisz a Magyar Királyi Földtani Társulat alelnöke és tiszteletbeli tagja – aki bányamérnök és geológus volt – készítette el először a Dunántúl részletes térképét.
Csekey István utca: Az ismeretlennek mondható meszesi utca nevét az ország egyik leghíresebb jogtudósáról kapta, aki amellett, hogy a pécsi egyetemen jogot oktatott egészen nyugdíjazásáig, olyan közjogi témákkal foglalkozott behatóan, mint például Magyarország alkotmánya, melyről pont itt tartózkodása alatt publikált a mai napig hivatkozott műveket.
Csikor Kálmán utca: Csikor Kálmánról nem hiába neveztek el Kertvárosban utcát, ugyanis egy igazi háborús- és forradalmi hős volt, aki a második világháború után a városban dolgozott tanárként a PTE katonai tanszékén, egészén 1956-ig. A forradalom idején a városban fent tudta tartani a rendet és a békét, a szovjetek bevonulásakor pedig megtiltott mindennemű ellenállást azért, mert tudta, hogy annak ártatlan áldozatai lennének. Pár hónappal később ezért a magatartásáért egy koncepciós perben 12 év börtönre ítélték, ahonnan 1963-ban szabadult, de utána is megfigyelték.
Dombay János utca: Ha már a Baranya megyei múzeumok egykori főigazgatójáról elneveztek egy pécs-közeli tavat, nyilván egy utcát is szenteltek neki Uránvárosban. Dombay 31 éves korában költözött Pécsváradra, ahol kedvet kapott a régészethez, hisz ez a vidék a ’30-as évek elején feltáratlan volt. Aranyhegyen őskori lelőhelyekre bukkant, ezekből saját gyűjteményt is felállított, de a pécsi múzeumot ez akkor nem izgatta. Ezután a Pécs környékén található római lelőhelyek kutatásának szentelte figyelmét, mely sokkal nagyobb siker volt. Dombay a Janus Pannonius Múzeum igazgatója volt egészen 1951-ben bekövetkezett haláláig.
Engel János József utca: Mindenki ismeri Engel nyomdai munkáját. A várossal csak második házassága révén került kapcsolatba, ugyanis ekkor a gazdag pécsi Vizer-családba házasodott be. Saját nyomdájának megalapítását is nekik, illetve Klimó György püspöknek köszönhetően tudta megvalósítani, amihez Mária Terézia adott engedélyt. Az utca Ledina és Diós között húzódik.
Erreth Lajos utca: Aki a Petőfi utcáról leágazó Erreth utcában lakik, csak az tudja, hogy 1878-tól ő volt a Városi Közkórház első igazgatója 1912-ig, és ő volt az, aki modern, korszerű, az akkori követelményeken túllövő kórházzá alakította az intézményt.
Fischer Béla utca: Róla sem feltétlenül tudja mindenki, hogy mit vitt véghez ahhoz, hogy utcát neveztek el róla Ledinán. Fischer a Magyar Villamossági Rt. vezérigazgatója volt 1912-ig, 1895-benő hozta el a villamos műveket Pécsre, és az ő közbenjárásának köszönhető, hogy akkoriban ki tudták világítani a várost, természetesen villannyal.
Fülep Lajos utca: Fülep Lajos Kossuth-díjas magyar művészettörténész-művészetfilozófus az 1930-as években a pécsi egyetemen oktatott művészetfilozófiát. Itt kezdődött el barátsága Weöres Sándorral is, mely hivatalosan is pécsivé avatta, ezért meg is érdemli kertvárosi utcáját.
Garay utca: Garay Jánosról szinte minden magyar nagyvárosban elneveztek már utcát, de Pécsett legalább értelme is van, hisz a híres magyar költő-író 1823 és 1828 között Pécsett járt általános iskolába, méghozzá a Nagy Lajos Gimnáziumba, ráadásul itt kezdődött a költészet iránti szerelme is.
Gebauer Ernő utca: Gebauer Ernő festőművész is Pécsett tanult, és itt, a mai Széchenyi gimiben érettségizett (Az 1900-as években ez a Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola volt). Freskói láthatóak a Nagy Lajos Gimnáziumban, az Uránia moziban, és ő készítette a néhai Julius Meinl nagycsemege-áruház (ma a Replay étterem) freskóit is. Emellett pedig pécsi múzeumokban is láthatóak művei. Utcája a Mecsekoldalban található.
Heim Pál utca: Heim Pál Pécsen töltött évei alatt megalapította az anyák és csecsemők védelmére létrehozott Országos Stefánia Szövetség helyi intézetét, amiért minimum jár az ispitaaljai utca, de persze jogos a Gyermekklinika előtt álló mellszobor is. Itt indította útjára a Központi Védőnőképző Iskolát is, ahonnan az országos hírű „Heim-nővérek” kerültek ki.
Illyés Gyula út: A háromszoros Kossuth-díjas magyar író-költőnek túl sok kapcsolata nincs Péccsel, a róla elnevezett rózsadomb mellet elhaladó utat „csupán” az indokolja, hogy a művész a pécsi Janus Pannonius Társaság tagja oszlopos tagja volt.
Magyar Lajos utca: Hasra csapva se tudnánk, hogy hol van a Magyar Lajos utca (egyébként a Tüzér utcáról nyílik), de ha esetleg a közelében járunk, érdemes tudnunk, hogy ő Nemo és Hunor álnéven dolgozott újságíróként a Pécsi Hírlapnál, és a Világnál. Egyébként meg a pécsi kötődésekkel bőven bíró színészlegenda, Péchy Blanka férje volt.
Madarász Viktor utca: Lényegében a legnagyobb magyar festő volt történelmi témában, a hazai romantikus festészet kiemelkedő alakja, de ezt bizonyára sokan tudják. Azt viszont nem biztosan, hogy Madarász jogot tanult eredetileg, mégpedig többek között Pécsett, ahol később szülei is éltek. Ennek ellenére csak egy kis utcát kapott, az ÁOK közelében.
Aidinger János út: A város tanácsrendszer előtti idejének első polgármestere, 1875-1896-ig állt a pécsiek szolgálatában. Legjelentősebb lépése a Pécsi Nemzeti Színház megépíttetése volt, de a tettyei vízmű és a pécsi vízvezeték kiépítése is szép munka volt. Az út Kertvárosban, a Nevkó közelében található.
Majorossy Imre utca: Alapértelmezett, hogy a Pécsett érettségizett, ügyvédként, majd városi főjegyzőként, végül pedig Pécs polgármestereként dolgozó (1896-1906) Majorossyról utcát neveznek el saját városában, mely a Kereskedelmi és Iparkamara épülete mellett halad.
Nendtvich Andor út: Szintén Pécs polgármestere volt, ő vezette a város ügyeit a leghosszabb ideig, harminc évig (1906-1936). Az ő intézkedéseinek köszönhetjük, hogy kiépült a város közműhálózata és az infrastruktúra jelentős része. Nyilván elneveztek róla egy szép nagy utat Uránvárosban.
Makay István út: Pécs polgármestere volt 1936-1940-ig, amikor is önként vonult nyugdíjba. Közel 40 évig, fiatal korától fogva dolgozott a városházán, épp ezért érdekes, hogy alig találni komolyabb leírást arról, hogy milyen fontos városvezetési munkát hajtott végre idős kora ellenére is. A városból Pellérd felé kivezető autóút az övé.
Esztergár Lajos utca: Esztergár Makay-t váltotta a polgármesteri székben, 1940-44-ig állt a város élén. 1921-től rendőrtisztként dolgozott Pécsett, innentől kezdve a polgármesterségig egyenes volt az útja. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap egyik kezdeményezője volt – többek között. Az utca Uránvárosban van, a Szilárd Leó park mellett.
Opris Péter tér: A pécsi Posta és Távírda igazgatója, a Postapalota építtetője, akit ennek ellenére sem ismer sok pécsi. Azt érdemes tudni, hogy az ő javaslatára épült Pécsett az egyik országos postai igazgatóság, melyet elég keményen ki kellett harcolnia, ugyanis a szakma ezt nem szerette volna. Lehet tippelni, hogy hol van a tér.
Péchy Blanka tér: Róla esett már szó, de csak érintőlegesen. A pécsi születésű (1894) színésznő alapította a Kazinczy-díjat, de ez szinte eltörpül világhírű tehetsége mellett. Amit színészettel akkoriban el lehetett érni, azt ő elérte. Arról, hogy hol ez a tér, sokaknak eddig fogalma sem volt eddig a pillanatig: a Szivárvány Gyermekház mellett van.
Perczel Miklós utca: Az 1848–49 évi szabadságharc híres honvédezredese megfordult az amerikai polgárháborúban is, az északi hadsereget vezette szintén ezredesként. Az 1800-as évek második felében Pécs és Baranya főispánja, majd pedig 1887-től Pécs országgyűlési képviselője volt. Hadi- és politikai tevékenysége miatt nem hiába neveztek el róla egy belvárosi utcát.
Rippl-Rónai József utca: Még egy világhírű magyar festő, aki megfordult Pécsett. Rippl-Rónai azonban nem mindig festőnek készült, Pécsett például patikussegéd volt, amire végül is büszkék lehetnek a pécsi gyógyszerészek is. Utcája a Ledinán van.
Littke József utca: A Littke családot – és főként Littke Józsefet – sokan ismerik Pécsett, hisz a Littke Pezsgőgyár világhírű nedűt készített egykoron, de a család több tagja is nagy befolyással bírt a város polgári életére nézve. Ennek ellenére csak egy kis utcát kapott a köztemető déli végéhez közel.
Lotz Károly utca: Ő egy olyan híres magyar festőművész, akiről szinte senki nem tud, és aki kivételesen nem Pécsett tanult, itt csak dolgozott, de nem is akármilyen helyen. A pécsi székesegyház festményeinek egy része ugyanis az ő keze munkáját dicsérik. Azt se tudja senki, hogy hol az utca, de mi megmondjuk: az Endresz György utcával párhuzamos, a PMFC stadion közelében.
Angster József utca: Európa egyik legkeresettebb és leghíresebb orgonagyártójáról minden pécsinek tudnia kell, ha már egy szép nagy utat is elneveztek róla. Első hazai orgonájuk a pécsi zsinagógában kapott helyet, ezzel meg is alapozták hírnevüket, amit később ország- és világszerte emelt orgonáival csak tetéztek.
Surányi Miklós út: A Mecsekoldalban húzódó Surányi utcát mindenki ismeri, Surányi Miklóst viszont nem. Pedig elég neves újságíró és parlamenti tudósító volt az 1800-as évek végétől, aki véletlenül épp Pécsett tanult, a cisztercita gimnáziumban (Babits Mihály alatt járt eggyel, egyébként).
Székely Bertalan út: A magyar történelmi festészet hatalmas alkotójának csupán annyi kapcsolódása van Péccsel, hogy az 1800-as évek végén két freskót is készített a székesegyházban, és a Szent Mór kápolna fali festményeit is ő készítette. Mivel ezek a képek a magas művészet alapjai, ezért kaphatta meg a festő a Mecsekoldal egyik legmeredekebb utcáját.
Szentágothai János sétány: A Kossuth-díjas magyar anatómusról nevezték el a Science Building-et, amit lassan itt lenne az ideje a nevén hívnunk, ami ez: Szentágothai János Kutatóközpont. A tudós a második világháború után a Pécsi Orvostudományi Egyetemre került, itt vezette az anatómiai tanszéket vezetőjévé nevezték ki. Sétánya a keleti várfal mellett húzódik.
Szőnyi Ottó utca: Szőnyi Ottó régész-művészettörténész, Pécs első múzeumigazgatója hatalmas szerepet vállalt a pécsi ókeresztény régészeti emlékek kutatásában, szakterülete többek között Sopianae temetője mellett a Cella Septichora sírkamráinak feltárása volt. Uránváros határában, a Páfrány utcából nyílik a régész kis utcája.
Vas Gereben utca: Vas Gereben a legnépszerűbb magyar elbeszélők egyike, aki – mint a listán oly sokan – a mai Nagy Lajos Gimnázium elődjében tanult. Papnak készült, de csak azért mert szülei így szerették volna. Vas Gereben azonban soha nem lelkesedett ezért a pályaképért, ezért miután „rossz társaságba” keveredett, ki is rúgták. Ezután szintén szülei nyomására közgazdász pályára került, ahonnan pedig azért csapták ki, mert több versben is elküldte feletteseit melegebb éghajlatra. Ispitaalján neveztek el róla utcát.
