Csütörtökön kora este tartotta a pécsi önkormányzat a Pécs2020 gazdaságfejlesztési programhoz kapcsolódó közmeghallgatást a városházán. A városvezetés és a képviselők mellett Pécs polgárai is szép számmal megjelentek az eseményen, zsúfolásig tömve a közgyűlési termet és a karzatot.
Merza Péter szavaival kezdődött a Pécs2020 konzultációhoz kapcsolódó közmeghallgatás. A Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. vezérigazgatója félórás előadása az elsősorban a szakemberek és a helyi gazdasági szereplők által megfogalmazott javaslatok, az általuk összeállított fejlesztési elképzelések bemutatását célozta.
– Az elmúlt két évben 1200 javaslat és ötlet született a szakma, a szolgáltatók és a gazdasági életben tevékenykedő üzletemberek részéről, ennek az új, Pécs jövőjét meghatározó, 31,4 milliárd forintos beruházást lehetővé tevő programot illetően – fogalmazott a szakember, aki ezután bemutatta a már ismert fejlesztési terveket.
A közmeghallgatás ezután a résztvevők hozzászólásaival folytatódott. Elsőként egy civil aktivista hívta fel a figyelmet a hajléktalanok általa – és az eseményen jelen lévő mintegy féltucat érintett által is – kritikán alulinak tartott helyzetére. Kakas Éva szerint megoldást jelenthetne közfürdők és közvécék kialakítása a belvárosban, emellett szeretné, ha az önkormányzat minden városrészbe elhelyezne egy olyan zöld „élelmiszerdobozt”, ami a belvárosi templom mellett már teljesíti feladatát. Beszéde alatt kisebb dulakodás alakult ki a karzaton, amikor egy idősebb férfi el próbálta venni az egyik demonstráló tábláját.
Más a passzív házak autógumikból való kialakításának lehetőségére hívta fel a figyelmet, míg Nagy Erzsébet, a PDSZ helyi ügyvivője az iskolákban tapasztalható oktatási helyzet tarthatatlanságát hangsúlyozta, elsősorban a tanításhoz nélkülözhetetlen anyagok és eszközök hiányára célozva.
Nagy Emil, a LAKTÁSZ képviselőjeként szól arról, hogy érdemes lenne bevonni a lakásfelújítási programba az érintett lakásszövetkezeteket, míg többen a Mandulás kemping, a tüdőszanatórium és a vidámpark helyzetének megoldására tettek javaslatot.
Egy nyugdíjas tanárnő szerint sokan nem kapták meg a konzultáció során kiküldött kérdőíveket, ő emellett a köztereket ismét ellepő falfirkák elleni hatékonyabb fellépésre buzdította a közterület-felügyeletet. Volt, aki a minőségi gyalogosközlekedés és a megfelelő zajvédelem hiányát rótta fel, míg az egyetem műszaki karának egyik oktatója a fakultáson már bevezetett duális képzés előnyeit és nagy népszerűségét emelte ki.
