Nagy Imre egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa lett a frissen alakult Csorba Győző Társaság elnöke. A neves pécsi irodalomtörténészt, kritikust kérdeztük arról, hogy miért vállalta el a felkérést, s milyen módon igyekeznek közelebb hozni a városlakókhoz Csorba Győző emlékét és munkásságát.
Nemrég tartotta alakuló ülését az ismert pécsi költő és műfordítóról, Csorba Győzőről elnevezett civil társaság. A szervezet elnöke, Nagy Imre lapunknak elmondta, hogy több okból is eleget tett a felkérésnek.
– Az egyik, hogy már hosszabb ideje kutatom a pécsi irodalmi műveltséget, amely a XX. században – rendkívül fontos előzmények után – tovább gazdagodott. Ennek a gyarapodásnak az egyik szereplője és egyik legkiemelkedőbb megtestesítője volt Csorba Győző, aki úgy lett a modern magyar poézis, költészet egyik legnagyobb alakja, hogy mindvégig megőrizte Pécshez való kötődését, oly módon is, hogy egészen haláláig Pécsen élt.
A másik ok, hogy a professzor interjút is készített annak idején a neves költővel, s ez az emlék is arra ösztönözte, hogy elfogadja a társaság elnöki posztjára szóló felkérést.
Nagy Imre szerint legfontosabb feladatuknak Csorba emlékének ápolását tekintik, annak a gazdag szövegvilágnak a megőrzését, amit a művész létrehozott.
– Ez születésének jövőre esedékes 100. évfordulója kapcsán is fontos, mert emléktábla avatásával és konferenciával szeretnénk adózni munkássága előtt. Mivel Csorba rendkívül nyitott költészetet hozott létre, és szoros kapcsolatot ápolt Pécsen – és nem csupán itt – élő kortársaival, erre a konferenciára meghívnánk mindazokat, akik hozzátartoztak ahhoz a körhöz, amelynek Csorba volt a középpontja. Ugyanakkor nemcsak írókat, költőket hívnánk meg, hanem olyan tudósokat, kritikusokat is, akik a modern költészet vizsgálatával foglalkoznak, ugyanakkor ebbe a munkába szeretnénk egyetemi hallgatókat is bevonni.
A professzor elmondta, hogyan lehetne a költő emlékét közelebb hozni az emberekhez s hogyan lehetne munkásságát a szorosabb szakmán kívül láthatóvá és értékelhetővé tenni.
– Ennek egyik módja az lehet, amit a bölcsészkaron tervezünk: egy olyan kurzust létrehozni, amely Csorba és íróbarátai tevékenységét dolgozná fel. Itt főként a hallgatók bevonása lenne a célunk, hogy így mintegy meghatványozódjon az a szakmai érdeklődés, amely mai is megvan. A másik, hogy olyan szavalóversenyt szeretnénk létrehozni, amelynek középpontjában természetesen Csorba költészete állna, itt főként a középiskolások bevonására számítunk. Így próbáljuk meg ezt a kérdést a szakmai horizonton kívülre is eljuttatni – közölte az irodalomtörténész.
Csorba Győző kortársának és barátjának, Weöres Sándornak nemrég emeltek – sokak ellenszenvét kiváltó – szobrot, így megkérdeztük a társaság elnökét, mikor állíthatnak méltó szobrot Csorba emlékének.
– A kérdés jogos. Szerintem apró lépésekben kell haladnunk, ennek sorában a távlati terveink között szerepel egy szobor is, úgy, hogy az méltó módon tegye láthatóvá az ő pécsi jelenlétét. De előtte első lépésként egy emléktábla felavatásában gondolkodunk a szülőházán. Ezzel indulunk és ez vezethet majd el reményeink szerint egy szobor felállításához.
