Február végén megalakul az Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ) Zrt. Egyelőre senki sem tudja, milyen változást hozhat az új rendszer. Szakemberek szerint az ügyfelek elveszhetnek a rendszerben.
Még ebben a hónapban létrejön az ENKSZ, amelynek célja a kormány által bevezetett, a gáz, áram és távhő árának átlagosan 25 százalékkal való csökkentésének további biztosítása, fenntarthatósága és a fogyasztók védelme. A kabinet szándékai szerint piaci alapokon működő cég kizárólagos állami tulajdonban lesz. A társaság egymilliárd forintos alaptőkével és 14 milliárd forint tőketartalékkal indul, a tulajdonosi jogkörét pedig a Magyar Fejlesztési Bank gyakorolja majd.
Egyelőre nyitott kérdés, hogy ENKSZ külön platformon látna-e hozzá a közszolgáltatásnak, vagy a már meglévő – nálunk az E.ON és a Pécsi Távfűtő Kft. érintett – cégeket olvasztanák-e be egy nagyvállalatba.
Rozsos Rózsa, a Pécsi Távfűtő Kft. pr-menedzsere megkeresésünkre azt a választ adta, hogy mivel a jelenlegi kormányhatározatok a távhőpiacra való belépés vizsgálatáról és a holding alapú közszolgáltatási rendszer előkészítéséről szólnak, jelenleg nem áll rendelkezésünkre bővebb információ a tervezett intézkedéssel kapcsolatban.
A távhőszolgáltató célja továbbra is az, hogy az új jogszabályok mellet is versenyképes és fenntartható szolgáltatást nyújtva, maradéktalanul kielégítsék a pécsi ügyfelek igényeit.
Az E.ON dél-dunántúli régiójának munkatársai egyelőre nem kívántak nyilatkozni az ügyben.
Lapunknak dr. Barancsuk János, PTE Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézetének tanszékvezetője elmondta, az intézkedés hatását egyelőre nehéz megjósolni.
– Örökzöld dilemmának számít a közgazdaságtanban, hogy melyik a jobb helyzet egy körülhatárolható piacon: egy állami gazda, vagy a több piaci szereplő. Mindkét esetnek megvan a maga hátránya. Csak példaként, míg egy állami monopólium sok esetben érzéketlen a felhasználók változás iránti igényeire és a szűkebb csoportokra, addig a piaci szereplők uralta szektorban rendszerint elvész a szociális rászorulók hangja – mondta.
A tanszékvezető kiemelte, mivel az áram, a távhő és a gáz napi fogyasztású cikkek, ezért az állami szerepvállalásnak e szektorban kedvező hatásai is lehetnek. A közműholdingba vont szolgáltatások ugyanis védettebbé válhatnak a világpiaci hatásokkal szemben, elősegítve így a munkahelymegtartást.
Barancsuk hozzátette: ez a fordított privatizáció igen kockázatos lépés, hiszen kimenetele nagyban függ a mostani piaci szereplőkkel folytatott tárgyalások kimenetelétől, a projekt megbízott vezetőinek személyétől.
A kormány a közmű-szolgáltatási rendszer teljes felállására a június 30-i dátumot tűzte ki.
