Egyelőre nem tudni, hogy hol lesz a Mecsekben atomhulladék tároló, ha egyáltalán valaha lesz. Konkrétan Boda még csak szóba sem jött. Sőt, ahhoz, hogy Magyarországon ilyen létesítményt építsenek, több mint 30 év szükséges. Ez, és még sok más fontos dolog derült ki az „atomtemető” kérdésről a munkálatokat végző cég vezetőjének csütörtöki előadásából.
Kereki Ferenc, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója csütörtökön szakmai előadást tartott Pécsett. Az ő cége végzi azokat a méréseket, kutatásokat, és tesztfúrásokat, melyek a mecseki atomhulladék tároló lehetőségét vizsgálják. A részletes prezentációból nyilvánvalóvá vált, hogy mi minden szükséges ahhoz, hogy Magyarországon ilyen tároló létesülhessen, és az is, hogy a lehetséges tároló helye – a közhiedelem szerint ez Boda lenne – még közel sem ismert, annak meghatározásához több információ és főleg több idő szükséges.
Kereki bemutatta, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie a kőzeteknek ahhoz, hogy abban tárolót lehessen építeni. Először is, magát a radioaktív hulladékot többszörösen kell befedni és elzárni – ez az úgynevezett „hagyma-módszer”. A hulladék többek között bekerül egy vastagréz kazettába, ez pedig egy bentonittal töltött tároló tokba jut, ezt a sokszorosan záró csomagot juttatják ezután a földbe. Ez a „mélységi geológiai elhelyezés” folyamata, mely ma elfogadott irányelv ilyen esetekben, mivel bizonyítottan biztonságos és könnyen fenntartható.
A befogadó kőzetnek – folytatta Kereki – sok kritériumnak kell megfelelnie: nem lehet földrengésre hajlamos területen, hosszú távon is stabilnak és főleg vízzárónak kell lennie.
Kereki ezután bemutatott pár nemzetközi, folyamatban lévő, atomhulladék tárolóval kapcsolatos megoldást. A finn, a svéd, és a francia modellben a közös az, hogy a kezdeményezések már évtizedekkel ezelőtt elkezdődtek. A finnek például a ’80-as években kezdték el a projektjüket, és előre láthatóan csak 2020-ra lesznek képesek átadni atomtemetőjüket. Mi tehát – mondta a szakértő – le vagyunk maradva. Ez viszont azért nem baj, mert tanulhatunk az ő módszereikből. A lényeg pedig az, hogy ezt a munkát nem lehet elsietni.
Az atomtárolóhoz 30-40 év komoly geológiai kutatás szükséges. Tehát nem a megfelelő tér és létesítmények kialakítása a probléma, hanem az adott kőzet megismerése.
A magyar norma pedig a nemzetközi példákat követi, azokat „honosítja” – emelte ki Kereki. Először tehát ki kell választani a telephelyet, szakaszosan fel kell mérni az ottani földtani körülményeket. Ez itthon 2000-től 2005-ig egyszer már elkezdődött, de csak tavaly indult újra. A felmérések pedig azt mutatják, hogy a Mecsek a legalkalmasabb erre a célra. Terveik pedig a következőek: 2030-ra megépíteni egy földalatti kutatólabor és csak ha minden rendben van, akkor 2055-ben elkezdeni a tároló építését, és végül, 2065-ben megkezdeni az üzemeltetését.
Végezetül az eseményen – melyet a Patacs-Rácváros Egyesület és az LMP közösen szervezett – Kereki hangsúlyozta, hogy nincs sehol leírva, kimondva, hogy ez a tároló Bodán lenne. Azért, mert még nem tudni, hogy hol lesz, a hely megállapításához szükséges ugyanis a fent említett rengeteg kutatás és mérés.
Páva Zsolt, Pécs polgármestere egyébként csütörtökön a közgyűlésben ismét hangsúlyozta, a pécsiek megkérdezése nélkül nem születhet döntés a tárolóról. Hozzátette azonban azt is, hogy még arról is folynak szakmai viták, hogy az atomhulladékot egyáltalán elhelyezzék-e ilyen tárolókban, vagy pedig újrahasznosításukkal próbálkozzanak.
