Rossz fűtőérték, gyenge minőségű gáz, stiklik és trükkök százai a szolgáltató részéről. Nagyjából ilyen hiedelmekkel keresték meg lapunkat olvasóink az utóbbi időben. Szerintük lassabban forr fel a víz, kevesebb meleget produkálnak a kazánok. Utánajártunk a problémának.
Lassan forr fel a víz, nem fűt rendesen a kazán, órákig fő a leves, mire megpuhul a hús. Ilyen és ehhez hasonló problémákkal keresnek meg bennünket lapunk olvasói főként azok után, hogy beköszöntöttek a nappali fagyok. Legtöbben arra gyanakodnak, hogy vagy a szolgáltató csökkenti készakarva a földgáz minőségét, vagy az energiahordozó eleve gyengébb állapotban érkezik hozzánk az exportőrtől.
Mint azt az illetékeseknél megtudtuk, az országban elosztott földgáz minőségét egy úgynevezett gázkromatográffal mérik, méghozzá négypercenként. Egy program egy táblázatot készít az adatokból, ebből pedig az derül ki, hogy a gáz minősége évek óta változatlan, pár százaléknyit még emelkedett is a fűtőérték az elmúlt évek során.
Az is kiderült, hogy a gázellátásért felelő Földgázszállító Zrt. a hazánkba érkező földgázhoz semmilyen adalékanyagot nem kever hozzá, így a félelmekkel szemben sem levegő, sem nitrogén nem kerülhet a zárt módon működő rendszerbe. Korábban éppen a lakossági nyomás miatt a Magyar Energia Hivatal rajtaütésszerű ellenőrzéseket is tartott már. Az ország több részében vettek gázmintákat, majd azokat laboratóriumban vizsgálták be. Az eredmények azt mutatták, hogy nem tértek el az adatok a szolgáltató által megadottaktól.
Az illetékesek szerint több oka is lehet ugyanakkor annak, hogy érzékeink gyengébb fűtőértékeket súgnak. A gáztűzhelyek esetében az egységnyi víz felmelegítése, felforralása például azért kerülhet több időnkbe, mert télvíz idején, talaj menti fagyok esetén jóval hidegebb a csapból kiengedett víz. Nyáron a vízvezetékben lévő víz hőmérséklete legalább 15-20 fok, míg télen mindössze öt. Ez a tény maga azt jelenti, hogy a száz fok elérése is öt fokról indul, ami 15 százalékos többletfogyasztást, így többletidőt jelent.
De van még magyarázat: ha csökken a gázvezetékekben lévő általános nyomás, több idő telik el egy adott hőmérséklet eléréséhez. Ez hétvégenként jellemző, s akkor, ha egyszerre sokan használják a szolgáltatást; például vasárnap délelőttönként vagy a kora esti órákban, amikor általában mindenhol csúcsra járatják a kazánokat.
Ez ugyanakkor azt jelenti, hogy az óra sem pörög annyira, azaz a fogyasztás pusztán emiatt nem lesz magasabb a szakemberek szerint.
A gázszerelők ugyanakkor pontosan tudják, hogy a baj forrása legtöbbször nem a víz hőmérsékletében és a vezetékben, a szolgáltatóknál keresendő, hanem saját otthonunkban.
A gázkészülékek javítására szakosodott pécsi Sifter Zoltán lapunk kérdésére azt mondta, a fűtés esetében a leggyakoribb probléma, hogy hosszú éveken át nem nyúlnak hozzá a kazánokhoz, annak hőcserélő rendszerében – ahol a láng érintkezik a cirkuláló vízzel – pedig lerakódik a por és a korom, ami tökéletlen égéshez, így gázpocsékoláshoz vezet.
Mint mondta, amennyiben a hőcserélő rendszer elkoszolódik, akár 30-40 százalékkal is megnőhet a fogyasztás; a lerakódott hamu és korom ugyanis „kiváló” hőszigetelő anyag a kazánban, így több idő kell a radiátorban áramló víz felmelegítéséhez.
Ugyanígy problémás a gáztűzhely is: a gázrózsa és a sütő parányi fúvókái a korom és az ételdarabkák miatt évről évre eldugulnak, emiatt pedig szintén tökéletlen lesz az égés, nő a fogyasztás, s több idő kell az ételek elkészítéséhez. A szakember szerint évente egyszer nem szabad sajnálni a pénzt arra, hogy szerelővel nézessük meg e berendezéseket, ugyanis több tízezer forintot lehet spórolni egy szezon során az eszközök kipucoltatásával.
