Egy nap alatt, egy négyzetkilométeren csaknem 1000 fajt – állatokat, növényeket, gombákat, köztük Magyarországon nagyon ritka fajokat – azonosítottak a kutatók a Mecsek lábánál fekvő Cserkúton a 11. Magyar Biodiverzitás Napok alkalmából; a később, műszeresen azonosítandókkal együtt 1700 lehet a Pécstől nyugatra fekvő településen talált fajok száma.
A Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság hétfői közleménye szerint egy százfős nemzetközi kutatócsoport tagjai a fűszálaktól a levegőig mindent átfésültek a kijelölt területen. Az élőlények begyűjtésére kíméletes eszközöket használtak: például élvefogó csapdákat a kisemlősöknek, fénycsapdát az éjszakai lepkéknek, fűhálókat, valamint vákuumszívó csapdát a pókoknak. A madarakat távcsővel figyelték meg. Többek között nászrepülő darázsölyveket, színpompás gyurgyalagokat és egy hetven példányból álló hollócsapatot vettek számba.
Az átfésült területről előkerült egy Magyarországon nagyon ritka rovarfaj, a kétcsíkos hegyiszitakötő, amelyből több példányt is találtak, valamint a sárga gyapjasszövő, amely Európában veszélyeztetett lepkefaj. Mivel uniós védelem alatt is áll, azaz Natura 2000 jelölőfaj, megtalálása kiemelt jelentőségű.
Csabai Zoltán, a kutatócsoport Cserkúton lakó tagja már korábban észlelt itt egy olyan csíkbogarat, amelyet az 1900-as években írtak le utoljára, egyetlen Magyarországi élőhelyről.
A növények között értékes ritkaság volt a mediterrán vidéken honos védett dalmát csenkesz, amely a Mecsektől északra már nem fordul elő.
Az eddig azonosított fajok mellett számos olyan is van, amelyet nem lehet terepen azonosítani, mert mikroszkóp, vagy más laboreszköz szükséges hozzá. Ezeket a kutatók begyűjtötték, hogy később, megfelelő körülmények között meghatározhassák őket. A lista ennek köszönhetően még gyarapodni fog, a korábbi évek tapasztalatai alapján 50-60 százalékkal, tehát Cserkúton körülbelül 1700 fajra lehet számítani.
„Egy terület biológiai sokféleségnek felmérése fontos alapja a természetvédelmi munkának. Következtetni lehet belőle az adott terület ökológiai állapotára, ki lehet szűrni a védett fajokat, és az adatok ismeretében megalapozott természetvédelmi terveket lehet készíteni. Cserkút élővilágának feltérképezésével a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága is kap értékes információkat, hisz itt korábban nem volt még ilyen széles körű élővilág-felmérés” – idézi a közlemény Kovács Tibort, a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság elnökét, az esemény szervezőjét.
