Százhúszmillió forint értékben, európai uniós forrásból fejlesztik a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában 2012 óta működő, magas biológiai biztonsági szintű virológiai laboratóriumot.
Az egyetem az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében a júliusban indult projektről azt írta: a beruházás célja a laboratórium infrastrukturális fejlesztése és annak csatlakoztatása a legmagasabb biztonsági követelményeket jelentő, úgynevezett BSL-4 szintű (Bio Safety Level) laboratóriumok európai hálózatához.
Az elnyert összegből a többi között mintegy nyolcvanmillió forintot költenek műszerfejlesztésére, húszmillió forintot pedig labortechnológiai korszerűsítésére – közölte a PTE az MTI érdeklődésére.
Kiemelték: a fejlesztés hatására a laboratórium nemzetközi szinten is egyedülálló kutatási létesítménnyé válhat.
Magyarországon a PTE rendelkezik majd az egyetlen egyetemi fenntartású BSL-4 laboratóriummal, amelyet tisztán kutatási és nem járványügyi feladatok elvégzésére hoztak létre – áll az írásos összefoglalóban, amelyben arra is kitértek, hogy a létesítmény az alap- és az alkalmazott kutatások mellett részt vesz a magyar védelmi és biztonsági szervek munkájában is.
A jövő év áprilisáig megvalósuló beruházásnak köszönhetően kilenc új kutatói munkahely jön létre, az európai hálózatba lépéssel várhatóan a nemzetközi kollaborációk száma növekedni fog. A tervek szerint a létesítmény aktív résztvevője lesz a magyarországi kutatóképzésnek.
Közép-Európa egyik legkorszerűbb virológiai laboratóriuma 2012-ben kezdte meg működését. A mintegy 150 millió forintból kialakított, különleges biztonsági berendezésekkel és egyedülálló műszerparkkal felszerelt helyiség a Magyarországon előforduló magas fertőzőképességű kórokozók mellett alkalmas a behurcolt egzotikus vírusok kimutatására és vizsgálatára.
A laboratóriumban dolgozó kutatócsoport tagjai a PTE Biológiai Intézetének munkatársai. Fő kutatási témájuk az állatokról emberre terjedő vírusok okozta megbetegedések, az úgynevezett virális zoonózisok vizsgálata. Ilyenek a kullancsok által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás, a nyugat-nílusi láz vagy a kevésbé ismert, de igen súlyos fertőzéseket okozó hantavírusok.
Az egyetem korábban az MTI-vel azt közölte, hogy a környezeti tényezők és az emberi élettér megváltozásával az állatok által hordozott vírusok egyre növekvő egészségügyi és járványügyi veszélyt jelentenek. A pécsi kutatók a laboratóriumnak is köszönhetően azonban képesek az ismert és az új kórokozók kimutatására, gyakoriságuk felmérésére, genetikai állományuk részletes jellemzésére, a vírusfertőzés mechanizmusának pontosabb megismerésére is. A gyakorló orvosakkal való folyamatos kapcsolattartás révén pedig lehetőség nyílik a vírusfertőzések klinikai jellemezőinek megfigyelésére.
Jakab Ferenc egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője az MTI érdeklődésére korábban elmondta, hogy a laboratórium működése az ott alkalmazott különleges biztonsági rendszer okán veszélytelen a külvilágra. Példaként említette, hogy a légtechnikai berendezések a ki- és a bemenő levegőből még a baktériumokat is kiszűrik, a helyiségben használt vizet pedig hőkezelésnek vetik alá.
