Március 5-én sajtótájékoztatóval egybekötött alternatív közmeghallgatást tartott Pécsen az LMP. Az eseményen újból Paks 2-ről, a Pécs mellé tervezendő atomtemetőről és az uránbányáról volt szó, természetesen a kormányt és a miniszterelnököt hibáztatták. Az eseményen az LMP-s, jobbikos, liberális politikusokon kívül nagyjából 15-en vettek részt.
A közmeghallgatás előtt Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke és Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese és dr. Kóbor József, az LMP pécsi önkormányzati képviselője beszélt ismét a három egységből álló atomipari konglomerátumról, a paksi bővítésről, a Pécs mellé tervezendő atomtemetőről és az uránbánya újranyitásáról.
Ez utóbbival kapcsolatban lapunk is beszámolt arról, hogy tavaly májusban a Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Főosztálya elutasította a Magyar Urán Kft. kérelmét.
Ahogy Keresztes elmondta, szerinte Orbán Viktor hazudott a helyieknek Paks 2 kapcsán. Elvette az érintettek jogi lehetőségét, hogy megvétózzák a döntést, de sérelmezte azt is, hogy sem az uránbánya újranyitási terveiről, sem az atomtemető kapcsán nem kérdezték meg a helyi lakosokat.
Tény azonban, hogy tavaly egyébként azért maradt el a közmeghallgatás, mert egyszerűen okafogyottá vált azzal, hogy az ügyben a hatóság további részleteket szeretne tisztázni. A korábban az uránbánya megnyitásával foglalkozó ausztrál vállalat pedig tartott fórumokat, közmeghallgatásokat is.
Schmuck Erzsébet hangsúlyozta a sajtótájékoztatón, hogy ma már minden érv megdőlt, ami alapján annak idején Paks 2 mellett döntött a kormány. Mint mondta, sosem volt egy értelmes párbeszéd az atomenergiáról, annak ellenére, hogy szerinte egyértelműen a legdrágább energiaforrás.
A közmeghallgatás egyik felszólalója azonban egy olyan úriember volt, aki nemcsak hogy tizennyolc évet dolgozott kutatási területen uránbányában, támogatta a paksi atomerőmű – kisebb mértékű – fejlesztését, valamint az atomtemető megépítését is. Az uránbánya megnyitását viszont ellenezte.
A szakember azt mondta, legalább 20-30 évig mindenképpen szükség van atomerőművekre, utána pedig nagyobb hatékonyságú, úgynevezett gyorsneutronos erőműveket lehetne építeni Pakson. Mint mondta, atomtemetőre mindenképpen szükség lenne. Eddig is nagyon komoly kutatások történtek, geofizikai szempontból a Pécs melletti lenne a legjobb – szögezte le.
Hozzátette: látható, hogy milyen súlyos gondokat okozott Németországban az atomerőművek bezárása. Hiszen amellett, hogy a bezárással megdrágult az energia ára, nagyon megnőtt a fosszilis tüzelőanyagokat használó erőművek szén-dioxid-kibocsátása. Mint mondta, nyugaton jelenleg a szélerőművek is hasonló gondot okoznak, mivel nem megoldott a megtermelt energia tárolása, így ez is azt hozza magával, hogy megnő a hagyományosan működő erőművek szerepe, ami szintén környezetszennyező.
Kóbor egyébként erre reagálva azt mondta, hogy az expertizmus áll szemben az expertizmussal, vagyis szakértelem a szakértelemmel.
