Igencsak érdekes és vicces dolgok történtek a több mint másfél évszázada elmozdíthatatlanul álló Elefántos ház névadó elefántjával.
A több mint 150 éves pécsi elefánt
Minden pécsi tudja, hogy hol van az Elefántos ház néven ismert épület, noha a ház pontos címét szinte biztosan nem ismeri senki. A Jókai tér 6. alatt álló épület homlokzatának sarkán álló elefánt nem csak, hogy Pécs egyik legjellegzetesebb jelképe, hanem – ahogy Romváry Ferenc pécsi művészettörténész írja az Elefántos házról szóló írásában – feltehetően a város legrégebbi, több mint 150 éves cégére.
A bádogelefántnak, melyről a Jókai téri háztömböt is elnevezték a pécsiek, természetesen története is van. Mikor az elefánt a házra került, még nem is Jókai tér volt a Jókai tér, Kispiacként, vagy Kis-térként ismerték a városiak. A házat, melynek neve Tallián-ház volt, 1861-ben örökölte meg az épületet tervező édesapjától, Piatsek Józseftől lánya, Piatsek Terézia. Az ő férje Pucher György nyitott itt ezután fűszerkereskedést, melyet „az Elefánthoz” címzett. A rendkívül népszerű bolt az évek-évtizedek során sokszor cserélt tulajdonost, mígnem az 1930-as években meg nem szűnt és a helyén vendéglő nem nyílt (ez még nyilván nem az a pizzéria és kaszinó volt, amire a 2000-es évek elejéről emlékszünk).
De miért pont elefánt?
Nos, azért, mert az Osztrák-Magyar Monarchiában általános volt az, hogy a korabeli fűszer- és egyéb kereskedések előszeretettel használták fel cégérként a Közép-Európában egzotikusnak tűnő állatokat.
Igazából ha máshogy alakult volna, ma Krokodilos háznak, vagy Oroszlános háznak is hívhatnánk az épületet, ugyanis az elefánt mellett ezek az állatok voltak a legnépszerűbbek, ha cégérekről volt szó. De ekkor kezdték el használni a szerecsen alakokat is Monarchia-szerte, elég csak az Elefántos ház melletti Szerecsen Patikára gondolni. Tehát az Elefántos ház egy korabeli trend szüleménye, és bizony nem az egyetlen a világon: Eszéken és Grazban is találhatunk „Elefántos házakat”.
Csínytevések áldozata volt
A pécsi Elefántos ház elefántja eredetileg, ahogy azt korabeli képeslapokon és fotókon is látni, fekete volt, és Pucher boltjának teljes neve is az volt, hogy „Fűszerkereskedés a Fekete Elefánthoz”.
De erre a fekete pécsi elefántra már nem sokan emlékeznek, hiszen az elefánt azóta színt váltott. Ennek a színváltásnak a története pedig kifejezetten vicces, mivel minden valószínűséggel egy keményen átmulatott buli során elszabadult pécsi iskolásoknak köszönhetjük az ismertebb fehér elefántos cégért. A sztorit a Pécsi Napló ekképp írta meg:
„A múlt század ’70-es éveiben történt. A köztünk élő öregek akkor ifjak valának és bohók. Egy szép őszi éjszaka a Liebli-sörözőben mulatozván, a háziszolgával egy kanna mésztejet készíttettek, aztán a söröző kamarájából meszelőt rekviráltak, s úgy hajnal előtt fölmásztak a mostani Jókai tér sarkán lévő fűszerkereskedés cégje fölött ácsorgó fekete elefánt mellé, fehérre meszelték. Az egész város közönsége mosolygott a »fehér elefánton«, de senkinek se jutott eszébe, hogy a csínt tevő diákokat hatóság elé állíttassa, vagy az iskolából kicsapassa. Változnak az idők s változnak az emberek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy csak tessék minden éjszaka az ablakokat beverni!”
Ezután a turpisság után nem véletlenül kezdték el úgy hívni a házat, hogy a „fehér elefántos ház”. Ez azonban nem az egyetlen csíny, ami a pécsi Elefántos ház ormányosával történt. Egy legendás magyar színész is megviccelte kicsit szegény bádogállatot. Ahogy Romváry írja:
„Meg nem erősített hírek szerint a múlt század húszas, vagy netán a harmincas éveiben Jávor Pál fergeteges jókedvében, egy éjszaka fogadásból felmászott az elefántra és azt bizony kackiásan meglovagolta.”
Zuhanyrózsa a kitekert ormány végén és egy elszúrt felújítás
A 20. században az elefántszobrocska állaga erősen megromlott (ahogy a ’60-as és ’70-es évek során a házé is), a bádog rozsdásodni kezdett, így a ’80-as években felújította a Jókai tér közismert lakatosmestere, Magyar Ferenc.
Valamikor azonban az idők folyamán a szakszerűtlen javítgatások következményeként az egyszer már megreparált elefánt eredetileg befelé forduló ormányát kifelé fordították, és a végét egy zuhanyrózsával pótolták. Hogy miért, az máig kérdéses. Ezután sem hagyták azonban békén a legendás cégért, ugyanis valamikor a 2000-es évek elején arról döntöttek a városházán, hogy bizony a több mint 100 éves elefánt nem eléggé elefántszerű, ezért azzá kell tenni: új, anatómiailag pontos gipsz elefántszobrot raktak a helyére, melyet Ragács György készített el.
Volt vele munka rendesen, amikor azonban a helyére rakták, a művészeti zsűri sztornózta az egészet és úgy döntöttek, hogy mégsem mutat jól az élethű elefánt a házon. Inkább az eredetit restauráltatták és azt állították vissza az ismert házsarokra 2002-ben (Gardánfalviné Kovács Magdolna volt a restaurátora).
Ez az elefánt azonban mégsem lett „tökéletesen” olyan, mint Pucher eredeti fekete elefántja, hiszen – ahogy azt nap mint nap láthatjuk – a színe szürke lett. Nem tudni, hogy azért, mert az elefántok általában véve szürkék, vagy esetleg azért, hogy se fekete, se fehér ne legyen.
Forrás: Romváry Ferenc: Fekete-fehér-szürke elefánt, Pécs Lexikon
