A magyarországi villamosenergia-fogyasztás az utóbbi időszakban gyakorlatilag nem növekedett, középtávon azonban évi 1,5 százalékos bővülésre lehet számítani, eközben több erőművi blokk elöregedése is aktuálissá válik. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. kapacitástervében követi a várható teljesítményalakulást.
Már az idén több áramtermelő is kiesik a rendszerből: a tavasszal leállt az AES Tiszai Erőművének négy, összesen 900 megawatt teljesítményű blokkja, az év végén pedig a Dunamenti Erőmű F blokkjai is befejezik a termelést. Ez azt jelenti, hogy az idei évhez képest további mintegy 900 megawattal lesz kevesebb a beépített nagyerőművi kapacitás. Tekintetbe véve a fogyasztás bővülését is, a következő egy-két évben 1000 megawatt körüli többlet teljesítményre lesz szükség.
Bertalan Zsolt, a MAVIR Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta: az eddig jelzett tervek alapján 2015 előtt nem várható, hogy jelentősebb nagyerőművi beruházás induljon Magyarországon, ez – figyelembe véve a kapacitások és a szükségletek alakulását – szükségszerűen az import növekedését eredményezheti. Megjegyezte: jelenleg is 10 és 30 százalék között alakul az import a pillanatnyi igényektől – napszaktól, időjárástól – függően, és jelenleg az prognosztizálható, hogy ez a sáv szélesedik.
Bertalan Zsolt kifejtette: a villamosenergia-rendszer szabályozása – azaz a termelés és fogyasztás egyensúlyi helyzetének fenntartása – az egyes blokkok terhelésének változtatásával történik. A szabályozhatóság szempontjából tehát fontos tényező az adott időben rendelkezésre álló hazai erőművi kapacitás. Ugyanakkor leszögezte, hogy az utóbbi időben folyamatosan szaporodó kiserőművek is könnyen bevonhatóak a rendszerszabályozásba.
Sőt, a jövőben a fogyasztók maguk is a rendszert „szabályzókká” válhatnak azáltal, hogy tudatosan, a jelenleginél sokkal egyenletesebben fogyasztanak áramot. Ennek alapját az úgynevezett okos mérők teremtik majd meg. Erre vonatkozóan – a jelenlegi tervek alapján – hamarosan megindulhatnak a pilot projektek – fejtette ki a vezérigazgató.
Az ellátás biztonságát ugyanakkor nagyban segítheti az egységes európai villamosenergia-piac létrehozása, amely az Európai Unió (EU) területén az áram egységes piacon történő kereskedelmét teremti meg. Az EU célkitűzése szerint az egységes áramtőzsdét 2014 végéig hozzák létre.
Ennek azonban – valamennyi ország esetében – meg kell teremteni az infrastrukturális feltételeit is – mutatott rá Bertalan Zsolt. A MAVIR hálózatfejlesztési terve – amely magában foglalja új távvezetékek és alállomások létesítését – figyelembe veszi ezeket az uniós elvárásokat. Jelenleg már folynak a tárgyalások Szlovákiával új határkeresztező távvezeték létesítéséről.
A vezérigazgató emlékeztetett arra, hogy ez év szeptemberében magyar-cseh-szlovák viszonylatban már létrejött a villamosenergia-piacok összekapcsolása.
Az összekacsolás lehetővé teszi a jelenleg rendelkezésre álló határkeresztező kapacitások jobb kihasználását, megkönnyítve a napi export-import bonyolítását. Az összekapcsolt szervezett piac megnövekedett ellátásbiztonságot, nagyobb likviditást és ebből következően kisebb áringadozást eredményez – húzta alá.
Bertalan Zsolt az eddigi tapasztalatok alapján kiemelte, hogy a közös projekt hibátlanul működik. Az összekapcsolt piac tőzsdei árakra gyakorolt hosszú távú hatásait ugyanakkor a közel két hónapos működés alapján még nem lehet értékelni – jegyezte meg.
A vezérigazgató kitért arra, hogy a hazai áramtőzsde a várakozásokon felül teljesít. A résztvevők száma folyamatosan emelkedik, ma már csaknem ötven tagja van, és átlagosan a hazai napi fogyasztás 15 százalékának megfelelő árammennyiséggel kereskednek.
A MAVIR adatai szerint Magyarországon a beépített erőművi kapacitás 2011 végén több mint 10 ezer megawatt volt. A hazai erőművek bruttó termelése tavaly 35 984 gigawattórát tett ki, 1387 gigawattórával kevesebbet az előző évinél. A bruttó hazai fogyasztás meghaladta tavaly a 42 600 gigawattórát, az export-import szaldó tavaly 6643 gigawattóra volt 14 664 gigawattóra import és 8021 gigawattóra export eredőjeként.
