A kormány úgy módosítaná a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, ahogy azt az Európai Unió már 2022-ben kérte: szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezetnének be az egyetemeket fenntartó alapítványoknál, és a kinevezettek nem maradhatnának életük végéig a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok. A tét a modellváltáson átesett egyetemek, például a Pécsi Tudományegyetem részvétele az Erasmus-programban – írja a 24.hu.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium által kedden közzétett törvénymódosítási javaslat indoklása azt írja, hogy az „Európai Tanács által hozott intézkedés valamennyi vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézményt, illetve azok összes hallgatóját sújtja”.
Pontosan szabályoznák, hogy kik nem tölthetnek be kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagságot az egyetemi alapítványokban:
- a parlamenti képviselők,
- a polgármesterek és a főpolgármester,
- a kormánytagok,
- az államtitkárok,
- a miniszterelnök politikai igazgatója és a nemzetbiztonsági főtanácsadója,
- a kormánybiztosok, miniszteri biztosok,
- a helyettes államtitkárok,
- kormányzati főhivatalok és a központi hivatalok vezetői és helyettesei,
- kormányhivatal főigazgatója, igazgatója,
- a Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatója és igazgatói,
- járási hivatalvezetők és helyettesei,
- főosztályvezetők és osztályvezetők.
Ráadásul a megbízatás kezdetekor betöltött pozíció számít, tehát akkor is menni kell a kuratóriumból, ha időközben az illető már távozott az összeférhetetlen pozícióból.
Amennyiben megtörténik a törvénymódosítás, akkor az a pécsi egyetem kuratóriumát – például Szili Katalin, Mikes Éva, és Bódis József elnök tagságát – is érintheti.
