Nem kételkedünk benne, hogy az iskolában tanult anyag legnagyobb része valamilyen nemes célt szolgál. Van azonban az a fajta tudásanyag, amit egyszerűen nem tudunk hova tenni, de egy biztos: soha, de soha nem fogjuk hasznát venni.
Egy dolog a verstanulás, amely hatékonyan fejleszti a memóriát, és a szekrényugrás, amely a gyerek mozgáskoordinációs képességeit fejleszti. A megtanult verseket jóllehet soha többé fogjuk elszavalni, és a szekrényugráson sem fog múlni az életünk, mégis valami távolabbi, nemes cél érdekében vizsgáztunk belőle az iskolai évek alatt. Ezekkel a gyakorlatokkal szemben van az a fajta tudásanyag, amit egyszerűen nem értünk mire volt jó megtanulni – azt az esetet leszámítva, ha a konkrét tudományág tudósai, kutatói nem leszünk. Ez pedig valószínűleg nem fog megtörténni.
Persze nem bagatellizálhatjuk el az olyan alapvető fogalmak tanítását, mint a vegyjel meg a képlet, hiszen az elmúlt napok – lásd Norbi esete – bőven bizonyították, hogy az ember bármilyen szakmában kiköthet, ez a tudásanyag fontos, hasznos, és alapvető tájékozottságunkról ad számot. Mi azonban olyan témaköröket gyűjtöttünk össze, amelyeknek a célja jó eséllyel csak az volt, hogy megtanuljunk tanulni, és dühroham nélkül biflázzuk be a szavakat egymás után.
Az anapesztus egy versláb
Az időmértékes verselés biztosan jó dolog, csak azt nem tudjuk, hogy mire. A rövid és hosszú szótagok váltakozását, és ezeknek kombinációit bizonyára minden iskolásnak fel kellett ismernie, és dolgozatot írnia belőle. Nem kételkedünk benne, hogy ez valahol hasznos tudás lehet, de az iskolások sajnos túl sokáig tanulják, hogy megérje.
A teknőc a „hátra” szó után hátrafele megy
Vannak pécsi iskolák, ahol még 2004-es informatika tankönyvből tanulnak. Sajnos minden bizonnyal ezek az irodalmak nem naprakészek, ahogy a Comenius Logo átfogó ismerete sem volt az. Ha valaki nem emlékszik erre a programra, üsse be a Google-be, rémleni fog a rengeteg elfecsérelt informatikaóra, és a teknős billentyűparancsokkal való mozgatása a képernyőn.
A kotangens szögfüggvényt csak sin x ≠ 0 függvényeknél értelmezzük
Érettségi anyag. Tény. És a gyermek agyát is biztos megtornáztatja, hiszen képleteket megjegyezni hasznos dolog egy bizonyos szintig. Azért mi szívesen helyettesítenénk a sok elvesztegetett órát pénzügyi, vállalatvezetési, vagy alapvető könyvelési ismeretekre.
Új-Zéland és a bauxittermelés a múlt évszázadban
A földrajzi anyag egy kicsit talán már túlságosan is aprólékos. Távoli országok – ez még nem is lenne baj – évtizedekkel ezelőtti ásványtani jellemzőit is megtanulhatjuk. Előnyét élvezhetjük a tudásnak, ha kifejezetten oda szeretnénk elutazni, és kőzeteket, ásványokat vizsgálni – más esetekben biztos nem.
Lezárt elektronhéjú atomok vagy molekulák között alakulhat ki a van der Waals-féle kötés
Húha. A legtöbbünknek csak a kovalens-, ionos- és fémes kötés maradt meg, de volt a kémiaórán minden, mint a búcsúban. Az amúgy igencsak hasznos kémiaórák egyik mélypontja a kötések, és az abból alakuló témazáró. A vegyjel és a képlet nem ide tartozik, azok fontos dolgok.
[su_note note_color=”#60e994″]
Listánkat szeretnénk kibővíteni, így ha úgy érzed, hogy te is, esetleg gyermeked is tanult valami fölöslegeset az évek során, írd meg nekünk hozzászólásban![/su_note]
