Pécs Magyarország első olyan, megyei jogú városa, ahol a távfűtéshez felhasznált hőenergia teljes mértékben megújuló forrásból származik. Pedig nem volt ez mindig így, hiszen a város évtizedekig a hazai szénbányászat központja volt, és sokáig ennek ikonikus létesítménye volt az idén 60 éves pécsi erőmű. Azonban a városképet is meghatározó épületegyüttes másfél évtizede megkezdett korszerűsítése mostanra meghozta a gyümölcsét. Az immár a Veolia Energia Magyarország Zrt. érdekeltségbe tartozó Pannon Hőerőmű Zrt. ma már hazánk legnagyobb, tisztán megújuló energiaforrásokat hasznosító kogenerációs erőműve, amelyre Európa-szerte a fenntartható városi energiagazdálkodás gyakorlati megvalósulásának egyik legjobb referenciájaként tekintenek.
A kezdetek: a szénbányászat hőskora
A hajdani, még Pécsi Hőerőmű Vállalat néven futó szénerőmű építését az 50-es évek második felében regnáló nehézipari miniszter, Czottner Sándor indította el 1958-ban, az áramtermelés pedig a rá következő évben indult meg a Mecsek szénbányáinak ásványianyag-készleteire alapozva. Az első párhuzamos kapcsolásra éppen hatvan évvel ezelőtt, 1959 decemberében került sor. A vállalat 1964-től a mecseki szénre alapozott villamosenergia-termelést kiegészítette Pécs városának egyre terebélyesedő távfűtési hálózatának hőenergia ellátásával. A létesítmény első nagy volumenű rekonstrukciójára pedig 1983-ban került sor a berendezések nagyfokú elhasználódása miatt.
A zöldítés időszaka
Több éves szakmai előkészítést követően az erőmű 2004-ben tért át részben földgáz, részben fásszárú tüzelőanyagok felhasználására. Azóta is Pécsett üzemel Közép-Európa legnagyobb, 49,9 MW beépített villamos teljesítményű biomassza-tüzelésű erőműi blokkja. A biomassza-alapú energiatermelés kedvező tapasztalataira alapozva pedig nem sokkal később megkezdődött a második, immár bálázott lágyszárú biomassza-tüzelésű erőműi blokk építésének előkészítése is, amelyet végül 2013-ban helyeztek üzembe. Az erőmű ekkor már a francia szakmai befektető, a Veolia Energia Magyarország Zrt. leányvállalataként működött, amely 2007-ben vásárolta meg az akkor még Pannonpower néven futó létesítmény részvényeinek 99,94 százalékát.
„A 35 MW villamos teljesítménnyel üzemelő második blokk hazánk és Közép-Európa legnagyobb, lágyszárú biomassza melléktermékekkel fűtött kazánja, amely sikeresen váltotta ki a még meglévő földgáztüzelésű kazánokat. Így immáron hatodik éve, hogy két, tisztán biomassza-tüzelésű blokk látja el Baranya megye székhelyének 31 500 lakását és 460 közintézményét hőenergiával. Emellett mindkét blokk kogenerációs technológiával működik, vagyis egyszerre termel villamos és hőenergiát. Rendkívül büszkék vagyunk az eddig elért eredményeinkre, munkánkat pedig a jövőben is a megszokott kiszámíthatóság és üzembiztonság mellett, a környezetvédelmi szempontok maximális figyelembevétele mellett kívánjuk végezni.” – mondta Rudolf Péter, a Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgatója.
Napjaink körforgása
Az erőmű meghatározó szerepet tölt be a régió lakosainak életében. A faapríték-tüzelésű blokkban minden év januárjában energetikai célokra használják fel a kidobásra ítélt karácsonyfákat. Eközben pedig a lágyszárú biomassza-tüzelésű blokkban a régió termelői által erőműbe juttatott szalmabálák elégetése során keletkező hamut is visszajuttatják a gazdáknak, ugyanis a hamu lúgos kémhatása jótékony hatással van a környező, többnyire savas mezőgazdasági területek termőképességére. A körforgásos gazdaság jegyében 2019 novemberétől egy újabb tüzelőanyag, az ún. Mecsek Mix alkalmazását is megkezdték a faapríték-tüzelésű blokkban. Ez a speciális, termék minősítéssel rendelkező, kereskedelmi forgalomban kapható minőségbiztosított tüzelőanyag biomasszát, valamint Pécsről és környékéről származó előválogatott, papírból, textilből és anyagában már nem újrahasznosítható, PVC-mentesített műanyagot tartalmaz. A Mecsek-Mix hasznosítása pedig lehetővé teszi, hogy a lakosság által gyűjtött háztartási hulladékok közül leválogatott, anyagában már nem újra-feldolgozható frakciót is eltérítsék a hulladéklerakóktól.
A Zöld Zóna Látogatóközpont
Hogy minden korosztály könnyen, akár játszva megérthesse, miképp működik egy erőmű vagy egy távhőrendszer, 2015-ben a létesítmény közvetlen szomszédságában megnyitotta kapuit a Zöld Zóna Látogatóközpont. A központ a 21. század igényeire reflektálva, interaktív módon nyújt bepillantást az energetika rejtelmeibe, illetve járul hozzá a körkörös gazdasági modell népszerűsítéséhez a régióban. Az évente több ezer főt fogadó edukációs központban egyszerre nyílik lehetőség – többek között – a biomassza-tüzelőanyagok testközelből való megismerésére, az erőmű modelljének kipróbálására, vagy áram generálására különböző testedző berendezések segítségével.
A Pannon Hőerőmű Zrt.-ről
A pécsi erőművet 1959-ben adták át. A mecseki szénre alapozott villamosenergia-termelést a 60-as évek közepétől kiegészítette a baranyai megyeszékhely egyre terebélyesedő távfűtési hálózatának hőenergiával történő ellátása. Az erőmű 2004-ben – több éves előkészítést követően – tért át részben földgáz-, részben fásszárú biomassza tüzelőanyag-felhasználásra. A biomassza-alapú energiatermelés kedvező üzemeltetési tapasztalataira alapozva nem sokkal később megkezdődött a második, bálázott lágyszárú biomassza-tüzelésű erőművi blokk előkészítése, amelyet végül – az időközben francia szakmai befektető, a Veolia Energia Magyarország Zrt. többségi tulajdonába kerülő erőmű anyavállalatának finanszírozásával – 2013-ban helyeztek üzembe. 2013 óta Pécs energiatermelését így a két biomassza-tüzelésű blokk látja el, így biztosítva a város 31 500 lakásának és további 460 közintézményének távfűtéshez szükséges hőenergiát – teljes egészében megújuló tüzelőanyagot felhasználva.
(x)
