Rajzfilmen vagy vígjátékban mulatságos lehet egy horkoló szereplő, ám akinek az ágyastársa zajong így éjjelente, kevéssé találja ezt szórakoztatónak. Ráadásul mindkettejükre nézve veszélyes, ugyanis az elégtelen alvás közrejátszhat több súlyos betegség kialakulásában.
Magyarország felnőtt lakosságának fele, minden negyedik ember horkol, s ettől a családtagjai is szenvedhetnek.
– Jóindulatú horkolásnak nevezi a szakirodalom azt, ami „csak” az alvótársat viseli meg – magyarázza dr. Faludi Béla egyetemi adjunktus, neurológus, az alvásmedicina szakértője. – Ezen egy külön szoba általában segít, s hatékony műtéti technikák is rendelkezésre állnak manapság, amivel az orr-fül-gégészek kiváló eredményt tudnak elérni.
– Ezek szerint a horkolás szervi eredetű?
– Pontosan. Alvás közben ellazulnak az izmok és a kötőszövetek, az így összeszűkült rés miatt ki- és belégzéskor nő a légáramlás sebessége, ettől pedig berezonálnak a felső légutak lágy szövetei. A férfiak körében gyakoribb jelenség a horkolás, mint a nőknél, s legkevésbé a gyermekeknél fordul elő. Náluk jobbára megfázásos betegség idején, a megduzzadt garat- és orrmandulák okozhatják. A túlsúly is hajlamosít a horkolásra, mivel a vastagabb nyak szűkíti a légáram útját, s megfigyelték, hogy a várandós nők körében, főként a terhesség utolsó hónapjaiban fordul elő gyakrabban a horkolás. Ha orrsövényferdülés vagy orrpolip okozza, akkor műtéttel ez orvosolható. Akkor van gond, ha garatelzáródás miatt horkol valaki, ez ugyanis alvási apnoéhoz, légzéskimaradásos alváshoz vezet. Ilyenkor két légvétel között nemcsak 10-20, hanem akár 50 vagy 100 másodperc is eltelik. Ez felettébb veszélyes, mert csökken a vér oxigénszintje és nő a szén-dioxidé, emelkedik a vérnyomás, szaporább lesz a pulzus, és a szervezet stressz-reakciói mikro-ébredéseket okoznak. A normál alvást kísérő jelenségek nem zajlanak le, például nem csökken a vérnyomásunk, fennáll a szívritmus-zavar esélye, s olyan folyamatok zajlanak le a szervezetünkben, amelyek érfal-károsítók, az érelmeszesedés kockázatát növelik, elősegíthetik a cukorbetegség kialakulását vagy a meglévő diabétesz súlyosbodását. A metabolikus szindrómának nevezett betegségcsoport hátterében is gyakorta az alvási apnoé húzódik meg. Magyarországon körülbelül félmillió ember érintett.
– Ehhez képest nem tulajdonítunk neki különösebb jelentőséget.
– Pedig a szűrővizsgálatok pontosan feltérképezik a problémát, s aszerint következhet a terápia. A Pécsi Alvásdiagnosztikai Központban is lehetőség van erre. A kivizsgálás során a páciens kitölt egy kérdőívet, a szakorvos is kifaggatja, és fül-orr-gégész is megnézi, hisz az esetek egy részében szervi eredetű a baj, s ez műtéttel gyógyítható. Ezután következik a műszeres, poligráfos vizsgálat, ami ma már nemcsak klinikai körülmények között, hanem otthon is elvégezhető. Ezt a szerkezetet úgy kell elképzelni, mint az EKG-holtert vagy a 24 órás vérnyomásmérőt, amit a beteg a nyakába akaszt. Az asszisztensek megmutatják, hogy a mellkas mely három pontján kell rögzíteni, a páciens ezt ki is próbálja, aztán este, lefekvés előtt felteszi. A műszer a szervezet alvás alatti működését rögzíti: a légzést, a pulzust, a véroxigén-szintet, s minden szükséges adatot, amit másnap, a számítógépre töltés után kiértékelünk.
Folytatjuk!