A kormány kész küzdeni, ha kell, de megegyezni is, ha az ország érdeke megkívánja – jelentette ki Orbán Viktor tizennegyedik évértékelőjében kedden. A Millenárison tartott beszédében a miniszterelnök azt mondta: kormánya vállalkozásának első szakasza lezárult, Magyarország új alapokon áll.
Kezdésképpen a kormányfő köszönetet mondott a januári Békemenet résztvevőinek, azoknak, akik a Magyarországra „zúduló méltánytalan pergőtűz” közepette is kiálltak az ország mellett. A politika nem a balett-táncosok világa, „ha az ember itt éli napjait, gyakrabban jut eszébe Muhammad Ali, mint Aleszja Popova, bár mindkettő táncos lábú” – fogalmazott, hozzátéve, ettől függetlenül a politikusoknak is fontos a biztatás, a bátorítás. „Nem sajnáltatni akarjuk magunkat, elvégre aki lónak állt, az húzzon”, de fontos, hogy néha az emberek jelezzék, értik, hogy értük folyik a küzdelem.
Felidézte: megkérdezte feleségét, miről beszéljen évértékelőjében, mire ő csak annyit felelt: „mondj el mindent!” „Mondtam neki, abból baj lesz” – tette hozzá.
A kormányfő szerint egy évvel ezelőtt is tudni lehetett, 2011 izgalmas lesz, de azt kevesen gondolták, mi minden vár ránk. Tisztán látszott, a magyar uniós elnökség kezdete előtt is, hogy Európa a kommunizmus bukása utáni legnehezebb éve elé néz, de az események minden előrejelzést felülmúltak – mondta, majd kifejtette: tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és a szomszédos országok közül is négyben kényszerült távozni a kabinet, stabilnak látszó országokban pedig zavargások törtek ki. Olyan veszélyek tűntek fel az európai horizonton, mint számos euróövezeti ország fizetésképtelensége, és már nem tartoznak a politikai sci-fi világába a közös valuta bedőléséről, az unió megroppanásáról vagy széteséséről szóló találgatások – folytatta Orbán Viktor, hozzátéve: továbbra is reális veszély, hogy az európai gazdasági folyamatok a visszaesés irányába fordulnak. A 2011-es év megrendítő volt Európának;
„Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy elérjük azokat” – vélekedett.
Orbán Viktor a vörösiszap-katasztrófa sújtotta Kolontár és Devecser újjáépítését, az ott élők eltökéltségét állította példaként mindenki elé. Mint mondta, ezek az emberek többet vesztettek, mint az euróválság áldozatai, de képesek voltak újrakezdeni.
Sokan ma azért aggódnak, hogy mi történik, ha az ország megújítása nem lesz sikeres, ha a mostani kormány sem tudja kivezetni az országot a nehéz helyzetből, de „félni csak a félelemtől kell, ha legyőztük a saját félelmünket, szabad az út” – üzente.
Beszédében a miniszterelnök a közelmúltban zátonyra futott olasz tengerjáró hajó kapitányához hasonlította azok viselkedését, akik nyolc év alatt „zátonyra futtatták” Magyarországot. Mint mondta, a hajó kapitányához hasonlóan ők is elsőként „hagyták el a fedélzetet”, nem érdekelte őket, mi lesz az emberekkel, miután „elhagyták a bajba jutott hajót, csak annyit mondtak: viszlát”. „Most pedig a szárazföldről, külföldi üzlettársaik szoknyája mellől handabandázva tücsköt-bogarat szórnak azokra, akik maradtak, és próbálják menteni a menthetőt” – vont párhuzamot.
Elmondta: a kormányváltáskor tudták, hogy nyolc év hibáit és mulasztásait nem lehet néhány hónap alatt jóvá tenni. Az adósságról szólva Orbán Viktor rámutatott: az adósrabszolgaság mindennapi valósággá vált, ám nemcsak a családok, hanem az állam is eladósodott.
Ha most akkora lenne Magyarország adósságállománya, mint 2002-ben, akkor „mi adnánk kölcsönt a Nemzetközi Valutaalapnak”, és ha úgy állna az ország, mint tíz évvel ezelőtt, „nem lenne más dolgunk, mint azon vitatkozni, hány légitársaságot hozzunk létre, hány új kórházat és gyárat építsünk, és mennyivel emeljük a nyugdíjakat meg az egészségügyi dolgozók fizetését”. A szocialisták azonban visszanyomták az országot az „adósságketrecbe”, ezt pedig nehéz lesz valaha is megbocsátani – tette hozzá.
Az MSZP-s kormányok mindent eltüntettek, ami sűrűbb volt a levegőnél, és amikor jött a pénzügyi válság első hulláma, nem volt mihez nyúlni – fogalmazott a kormányfő, hozzáfűzve: ennek ellenére volt, aki jól járt. Példaként említette azokat, „akik befolyásos kapcsolataikkal rátették kezüket a közpénzekre a BKV-nál, és odajuttatták Budapestet, hogy képtelen fenntartani saját közlekedési vállalatát”. Ezek után szerinte az alapos elszámoltatás a legkevesebb, amit elvárhatnak az emberek a jelenlegi kabinettől.
Mindennek következményeként egy horribilis kifizetetlen számla maradt hátra Magyarországnak címezve, amelyen ezermilliárdos tételek szerepelnek, a baloldali politikusok és üzlettársaik pedig azt mondták rá: fizessék ki az emberek! – folytatta, aláhúzva, hogy erre 2010-ben „egy kétharmados nemet mondtak”. Hozzátette ugyanakkor, hogy „nem volt éppen életem legelegánsabb lépése, ahogy ellentmondást nem tűrően kivetettük a bankadót, a válságadót, majd a végtörlesztést. Ez aligha kerül be a politika szépészeti tankönyveibe. Nem volt azonban vesztegetnivaló időnk. (…) A halogatás olyan, mint a hitelkártya: jó móka, amíg a számlát meg nem kapjuk”. Akiknek ez fáj, arra buzdítanak, Magyarország térjen vissza azokhoz az eszközökhöz, amelyek eladósították az ország, nekik viszont hasznot hoztak – mondta.
Orbán Viktor kijelentette, a 2010 májusában kezdett munkában kormánya mára mérföldkőhöz érkezett, vállalkozása első szakasza lezárult: Magyarország új alapokon áll, ez visszavonhatatlan tény.
Az államadósságot sikerült csökkenteni, még ha a tisztánlátást zavarja is a forint árfolyamának ingadozása. Az államadósság csökkentése nélkül az ország ott tartana, ahol Görögország: végleg elveszítette volna a függetlenségét, nem dönthetne sorsáról, „a népakarat helyett a hitelezőink uralkodnának helyettünk” – mondta.
Hozzátette azonban, az ország a magas államadósság miatt továbbra sem érezheti teljes biztonságban a függetlenségét, az adósság csökkentését célzó Széll Kálmán-tervben foglalt intézkedések 83 százaléka ugyanakkor már teljesült.
A kormányfő a devizahitelek kedvezményes végtörlesztéséről szólva közölte: nem fogadhatták el, hogy az emberek sokévnyi törlesztés után lakásuk helyett jelzáloghitelüket hagyják gyermekeikre. Mostanra 160 ezer család szabadult ki a devizaadósságból, a többiek terhe pedig a bankszövetséggel kötött megállapodás eredményeként válik elviselhetővé – mondta, hozzátéve, ez azt is jelenti, hogy az ország külső devizaadósság-állományából nagyjából 766 milliárd forintnyit sikerült átváltani.
Orbán Viktor újólag kiállt az egykulcsos adórendszer mellett, mert a régi szerinte büntette a munkát, a teljesítményt és a vállalkozást. Tudja, hogy sokan nem szeretik az új rendszert, de nincs olyan adórendszer, amit szeretni lehetne; elég, ha az emberek belátják annak gazdasági ésszerűségét – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy a társadalmi igazságosságot a jövedelmiadó-rendszeren nem lehet számon kérni, azt a szociális rendszeren keresztül kell megcélozni.
Aki azt hiszi, hogy a magasabb adókulcs a gazdagokat adóztatja, aligha ismeri a magyar valóságot, a gazdagok, a multimilliomosok ugyanis – érvelt – mindig megtalálják a módját, hogy kivonják magukat az adó alól, és a terheket végül mindig a középosztállyal fizettetik meg. Ezért a középosztály védelme csak az arányos, egykulcsos adórendszerrel valósítható meg – húzta alá.
A miniszterelnök elismerte viszont azt, hogy sok szerényebb keresetű ember ma okkal érzi úgy, nem könnyíti meg helyzetét az adórendszer. „Ez így is van. Ennek az az oka, hogy az új rendszerre csak 2013. január 1-jén tudunk teljes fordulatszámmal átállni. Ha ez megtörténik, az ő zsebükben is több marad majd” – ígérte.
A pártelnök-miniszterelnök lényegesnek tartotta, hogy a kormány politikája túlnyúlik a középosztály érdekkörén, és kísérletet tesz a középosztály és a leszakadók érdekeinek egyeztetésére. Ebbe a körbe sorolta a Start-munkaprogramot, amellyel összefüggésben kijelentette: 206 ezer embert hívnak vissza a munka világába, ami embert próbáló feladat lesz, mert vannak, akik tíz vagy húsz éve nem dolgoztak, velük szemben pedig „türelemre, empátiára és szelíd hajthatatlanságra lesz szükség”. „Igaz, hogy a 46 ezer forintos munkabér kevés, de több mint a 28 ezer forintos segély.
Ma ennyire futja. De bízunk abban, hogy a gazdaság hamarosan képes lesz növekedni, és akkor majd emelhetjük a Start-munkabéreket is” – mutatott rá. A rendszerváltás óta eltelt huszonkét év legnagyobb „erkölcsi tettének” nevezte, hogy a közmunka mellett pótolni fogják a képzetlen munkanélküliek elmaradt iskolai és szakmai oktatását, ők szombaton iskolába fognak járni. A bejelentését taps fogadta.
Orbán Viktor kitartott a szakképzés átalakítása mellett, hangsúlyozva, helyes, hogy az ott tanulóknak több időt kell gyakorlati munkával tölteniük, mint az iskolapadban. A tankötelezettségi korhatár leszállításáról azt mondta: aki nem akar tanulni, azt 16 éves kora után nem tartják erőszakkal az iskolában, „ahol úgyis csak akadályozná a többiek tanulását”. „De ha benőtt a feje lágya, bármikor visszajöhet, és befejezheti a tanulmányait” – hangoztatta.
A felsőoktatás átalakítását azzal indokolta: végzős egyetemisták ezrei hitték azt évente, diplomájuk komoly érték, de kiderült, hogy nem így van, miközben a legjobbak közül sokan elhagyták az országot. Ezzel szemben szerinte annak, aki az adófizetők pénzén tanul a felsőoktatásban, vállalnia kell, hogy egy ideig itthon dolgozik.
Kitért arra is, lehetővé akarják tenni, hogy a gyesről visszatérő anyáknak ne jelentsen hátrányt a munkavállaláskor, hogy gyermekük van. Ennek érdekében bölcsődéket és óvodákat fognak építeni a következő két évben – jelezte.
Kiemelte, hogy ma már egy nyugdíjasnak sem kell félnie, hogy nyugdíjának értéke tovább csökken, és a rezsiköltségek sem nőhetnek nagyobb mértékben, mint ahogyan a nyugdíjakat emelik. Azt kérte, hogy a nyugdíjasok támogassák a középosztályt munkához és tisztességes bérhez juttató gazdaságpolitikát, a középosztályt pedig arra, tekintse szövetségesének a nyugdíjasokat, „akiknek támogatása és szavazata nélkül nem jöhet létre a középosztály érdekeit szolgáló kormányzati többség”.
A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a nemzetközi tárgyalásokon is megvédi azt a kormányzati intézkedést, amely lehetővé tette, hogy azok a nők, akik negyven évet ledolgoztak, életkortól függetlenül nyugdíjba mehetnek.
Arról is beszélt, egyetért azzal, hogy ne támogassák azokat a külföldi cégeket, amelyek azért jönnek ide, hogy tőkeerejükkel kiszorítsák a magyar vállalatokat a piacról, aztán kivigyék a hasznukat. „De továbbra is kitartok amellett, hogy meg kell tartanunk azokat a külföldi befektetőket, akik tisztes haszon ellenében munkahelyeket és értéket teremtenek, úgy, mint az Audi, a Mercedes, a Huawei, a Nokia, a Bosch vagy az Opel” – tudatta, és hozzáfűzte, bár makrogazdasági szakemberek támadják, továbbra is kitart amellett, hogy 19-ről 10 százalékra csökkentették a társasági nyereségadót, ami a hazai vállalkozásoknak is kedvező.
Évértékelő beszédében Orbán Viktor azt mondta: minden lehetséges eszközt felhasználnak az új alaptörvény megvédésére, amelyet szerinte azok kifogásolnak, akik itthon és külföldön Magyarország folyamatos eladósításában voltak érdekeltek, ebből húztak anyagi és politikai hasznot.
Kifejtette: büszke rá, hogy a január elsejétől hatályos alkotmány előírja az adósság csökkentését és a költségvetési egyensúly megőrzését, meggátolva, hogy felelőtlen kormányzatok újabb nemzedékek jövőjét dobják zálogba. „Ne legyünk naivak, valójában ez a bajuk az alaptörvénnyel” – fogalmazott, megjegyezve, „az adósság jó üzlet, ha az ember a bot megfelelő végén van”.
A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, nincs, amiben elszántabb lenne, mint hogy felelősen gazdálkodjanak az ország pénzével. Ezzel kapcsolatban közölte: az ország tavaly az európai uniós tagsága óta először tudta 3 százalék alá vinni a költségvetési hiányt, ami azért is lényeges, mert 2,8 százalékos hiány alatt az államadósság „automatikusan csökken”.
Szólt arról is, hogy két éve még arcátlan végkielégítéseket, prémiumokat és különböző juttatásokat fizettek ki állami alkalmazottaknak, mára azonban ezt megfékezték. Megjegyezte ugyanakkor, hogy „buzgár módjára föl-föltörnek ilyen-olyan kísérletek, amelyeket rendre le kell törni”, de az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a hivatalnokok és az állami cégek vezetőinek bérezésében még nem uralkodik ésszerű, méltányos rend.
„A vezetők felelőssége, hogy mindenkor kiálljanak a magyar érdekekért itthon és külföldön. De ezt józan ésszel, és okosan kell tenni. Törekednünk kell a megegyezésre, törekednünk kell a viták békés rendezésére mindenkivel, aki Magyarország megújulását támogatja, vagy legalábbis elfogadja” – mondta, megjegyezve, a kormánytól balra állók a teljes önfeladást pártolják, a tőle jobbra állók pedig semmiben nem hajlandók megegyezni, ezért nem is vehetők komolyan.
„Készek vagyunk küzdeni, ha kell, de megegyezni is az ország érdekében. Túl vagyunk már a Nagy indiánkönyvön és A Tenkes kapitányán is, számunkra a küzdelem és a megegyezés egyaránt eszköz és nem cél.” A kormányfő szerint aki ma Magyarország csődjéről beszél, aki azt mondja, hogy az ország elbukik a megújulásért vívott küzdelemben, az nem tudja, mit beszél, nem ismeri az országot, a magyar embereket.
Hangsúlyozta: mindig lesznek barátai Magyarországnak, akik meg- és felszólalnak mellettünk, mint például a litvánok és a lengyelek. „Éljen Litvánia, éljen Lengyelország!” – mondta, és szavait nagy taps fogadta.
A miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a magyaroknak saját meggyőződésüket kell követniük, és nem szabad megijedniük a váratlan nehézségektől.
„Jobbat érdemelnénk, ha azt nézzük, mennyit dolgozunk. Jobbat érdemelnénk, ha azt nézzük, hogy bár kétségkívül követtünk el hibákat a XX. században, de az ezek miatti veszteségeink messze meghaladják a hiba mértékét” – értékelt, majd azzal folytatta: ezért a magyarokban működik egy hajtóerő, ami abból fakad, hogy „bántja igazságérzetünket mindaz, ami történt velünk. Bántja az igazságérzetünket, hogy oda jutottunk, ahol és ahogy most vagyunk”. Ezért szerinte itt az ideje, hogy „végre ne a dolgok után kullogjunk, hanem elébe vágjunk, ne törődjünk az értetlenséggel, az európaiak okoskodó aggodalmaskodásával”.
„Magunkra figyeljünk, a saját meggyőződésünket kövessük, és ne ijedjünk meg a váratlan nehézségektől” – szólított fel Orbán Viktor, rámutatva: a sikeres jövő nem ajándék, nem nyeremény, hanem csakis megérdemelt győzelem lehet. Ahogyan Wayne Gretzky egykori kanadai jégkorongozó tanácsolta: „ne oda korcsolyázz, ahol a korong éppen van, hanem oda, ahol lesz”.
Beszédét szokás szerint azzal zárta: „hajrá, Magyarország, hajrá magyarok!”
