Magyarországon, sőt, Európában is egyedülálló produkció van születőben a Bóbita Bábszínház színpadán. Csalafinta Karagöz címmel görög árnyjáték-komédiát tűz műsorára a teátrum február 11-én 16 órakor, Károlyi Szabolcs rendezésében. Az előadás tucatnyi szerepét ketten keltik életre, a látványos, mozgalmas és humorban bővelkedő cselekményt autentikus görög népzene kíséri. A produkció iránt már most óriási az érdeklődés a hazai görög kisebbség körében, s a hírek szerint a premiert a görög nagykövet is megtiszteli jelenlétével.
– Ez a fajta árnyjáték a Távol-Keletről származik, a XVI. században született az egykori Oszmán Birodalom területén, ahol a karagöz játékosok a pasákat szórakoztatták ilyen előadásokkal, sokszor napnyugtától napkeltéig, egész éjszaka – avat a részletekbe Károlyi Szabolcs bábszínész-rendező. – E mulatságos történeteket palotaudvarokban, főtereken, kávézókban is előadták, meghatározott dramaturgia szerint, de sok improvizációval fűszerezve, élőzenei kísérettel. Főszereplői, Karagöz és Hadzsivat a legenda szerint egykor élő
személyek voltak. A gazdagon színezett síkbábokat kezdetben teve- vagy marhabőrből készítették, s egy kifeszített, fehér, áttetsző és hátulról megvilágított vászon mögött mozgatták őket.
– A XIX. században ez a játékot a görögök is átvették.
– És sokat változtattak rajta. A két főszereplőt leszámítva kicserélték a többit, és görögösítették a neveiket, Karagözt például Karagioziszra változtatták. S míg a török verzióban szép oszmán népviseletben jelentek meg, a görög változatban a főszereplő szegényes, kopottas ruhát kapott, meg hatalmas orrot és nagy púpot a hátára, s az egyik karját jócskán meghosszabbították. Ez a figura ugyanis a mi Vitéz Lászlónkhoz hasonlóan mindenkit megpróbál móresre tanítani, márpedig egy síkbábbal úgy lehetett látványos pofonokat osztogatni, ha az egyik kezét megnyújtják. Mi a görög verziót vettük alapul, de Karagöz nevét megtartottuk a törökből.
– Miben rejlik a pécsi produkció különlegessége?
– Egyrészt abban, hogy Görögországon kívül más európai országban ezt a műfajt nem játsszák. A Bóbita Bábszínház az első, amely színre visz egy igazi karagöz-komédiát. Olyan hatású lesz, mint egy rajzfilm. És látványos, színes, humoros. Egy 4 méter hosszú és 1,3 méter magas vászon mögött játsszuk, melyen három díszlet foglal helyet: balra egy falu és Karagöz romos kis vityillója, jobb oldalon a vezír palotája, a kettő közötti terület pedig a játéktér, ahol a kergetőzések, a szócsaták és a verekedések zajlanak. A mi történetünk egy sütödével is kiegészül, ami körül bonyolódik a cselekmény.
– Hogyan bukkant a darabra?
– Pár cseppnyi görög vér is csörgedezik az ereimben, Miskolcon, ahonnan származom, a mai napig van egy görög zenét játszó zenekarom, az Arion. Nagyon vágytam már arra, hogy egy különleges, görög történetet vihessek színpadra. Remek segítségem akadt egy híres görögországi karagöz-játékosban, aki náluk olyasféle tekintély, mint nálunk Kemény Henrik bácsi volt. Sok mindenben segített, a bábokhoz sablonokat küldött az itteni műhelynek, hogy azok ihletésére születhessenek meg a pécsi előadás bábjai. Egy 70 oldalas szövegkönyvet is kaptam tőle, amit először lefordítottam, aztán meghúztam annyira, hogy ne éjszakába nyúló előadás legyen, hanem beleférjen ötven percbe. Pedig három részből áll: két kisebb játékból és a fő történetből. Ez utóbbi a sütödés sztori, amelyből kiderül, miért nevezhetjük csalafintának Karagözt.
– A saját zenekara muzsikál?
– Igen, de nem élőben, hanem stúdióban rögzítettük az előadásban felcsendülő, autentikus, klarinétos-hegedűs, epiruszi népzenét.
– Matta Lóránttal ketten játsszák az összes szerepet.
– Pontosan tizenkettőt. Nem kis munka volt ennyi különböző hangot megtalálnunk, és kezünk sincs annyi, amennyi egy-egy jelenethez kell, így segítségünkre siet Takács Tibor díszítő kollégánk, aki hangot nem kölcsönöz a szereplőknek, de mozgatja a bábokat.
– Milyen közönségre számít?
– Miként a plakát is jelzi, 4-től 99 éves korig mindenkit várunk, aki szeretne jókat nevetni, kellemesen szórakozni, különleges látványvilágban gyönyörködni. Mindezt bizton ígérhetem.
