A gazdasági krízis ellenére fejlődtek a román-magyar gazdasági kapcsolatok, Románia számára Magyarország stratégiai partner, a harmadik legnagyobb importőr, export szempontból pedig a negyedik legnagyobb – mondta Alexandru Victor Micula Románia budapesti nagykövete csütörtökön Budapesten a 6. Constanta nap alkalmából rendezett szakmai tanácskozáson.
Immár hatodik alkalommal rendezik meg a constantai (konstancai) kikötő napját, amelyen a magyar partnerekkel találkoznak a romániai kikötő vezető szakemberei.
Erdélyi László, a constantai kikötő magyarországi képviselője elmondta: 2010-ben a constantai kikötő forgalmából Magyarország 4 millió tonnával részesedett. Ez rekordévnek számított – tette hozzá. A Duna hektikus hajózhatósága miatt azonban tavaly jelentősen visszaesett: a múlt évben mintegy 2 millió tonna volt a magyar áruk forgalma a romániai kikötőkben.
Hozzátette: a magyar raktárakban még legalább 2-2,5 millió tonna áru van jelenleg, amely a romániai kikötőbe vár elszállításra.
Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedési helyettes államtitkára azt mondta: Magyarország számára a tengeri kikötők jelentik a kereskedelmi kapukat a világra. Költséghatékonyan az áruszállítást leginkább a belvízi és a tengeri kapcsolat megteremtésével lehet elérni. Ezért fontos, hogy például Constantába a Dunán lehet magyar árut eljuttatni – tette hozzá.
Mint mondta, éppen ezért is fontos a belvízi személy- és áruszállítás feltételeinek javítása Magyarországon.
A helyettes államtitkár szerint a folyami áruszállításban Magyarországon még jelentősek a kihasználatlan lehetőségek. Példaként hozta, hogy míg Belgiumban és Magyarországon is mintegy 1.400 kilométernyi a belvízi hajóutak – természetes vízfolyások és csatornák – hossza, addig Belgiumban évente mintegy 65 millió tonna árut szállítanak a vízi utakon, Magyarországon pedig ennek valamivel kevesebb, mint a tizedét.
Elmondta: szerdán volt az úgynevezett Nevada projekt záró konferenciája, amely a dunai víziút-üzemeltetők tevékenységét volt hivatva összehangolni. Ebben a programban nyolc dunai ország vett részt. A programot 2,8 millió euróval támogatta az unió.
Kitért arra is, hogy a tengeri kapcsolatok, kikötők nem csak vízi úton, hanem vasúton is megközelíthetők, ezért fontos az úgynevezett vasúti zöldfolyosók rendszere Európában. Ebből Magyarország számára az egyik legfontosabb, az úgynevezett Orient vasúti folyosó, valamint a délkeleti vasúti összeköttetés. A Orient folyosó Constantával köti össze Magyarországot, míg a délkeleti összeköttetéssel az Adriai-tengerhez juthatnak el a magyar áruk.
A fórumon Szalma Béla elnök bejelentette, hogy megalakult a Magyar Dunai Kikötők Szövetsége, amely a dunai hajózás feltételeinek javításáért kíván lobbizni.
Aurelian Andrei Popa, a constantai kikötő vezérigazgatója is hangsúlyozta, hogy a romániai kikötő számára fontosak a magyar partnerek.
Erdélyi László az MTI-nek elmondta, hogy a constantai kikötő éves forgalma jelenleg mintegy 45 millió tonnát tesz ki, így a magyar áruk a román kikötő forgalmából mintegy 10 százalékkal, a tranzitot tekintve pedig 17-20 százalékkal részesednek. Hozzátette: a idén remény van arra, hogy a magyar áruforgalomban a 2010-es eredmény megismétlődhet.
