Az Országgyűlés döntése alapján 2000 óta tartják február 25-én a kommunizmus áldozatainak emléknapját. 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba a Független Kisgazdapárt akkori főtitkárát, Kovács Bélát. A patacsi születésű politikusról a Mecsekaljai Iskola Pázmány Péter Utcai Általános Iskolájában emlékeztek meg, amely az önkormányzat döntése értelmében mától viseli Kovács Béla nevét.
Az ünnepségen megjelentek a különböző pártok, szervezetek képviselői, honatyák valamint Kovács Béla hozzátartozói.
Pécs polgármestere, Páva Zsolt beszédében kiemelte: a kommunizmus áldozataira emlékezni felelősség és kötelesség is, hiszen emlékezni kell arra a százmillióra, akik ennek a gonosz és sátáni eszmének estek áldozatául. Alekszandr Szolzsenyicin írót idézve pedig úgy fogalmazott, hogy a kommunista eltorzult lélek, és nincs lelkiismerete sem.
A városvezető kitért arra a kezdeményezésre is, amely szerint Kovács Béla előtt tisztelegve külön emlékhelyet alakítanának ki. Mint mondta, a fővárosi Terror Házával együttműködve jöhetne létre az emlékhely azért, hogy „aki vezekelni, vagy aki könnyezni akar, az ott megtehesse”.
A Parlament korelnöke, Kovács Béla barátja, Horváth János szerint a volt párttársáról konferenciákat, ankétokat kellene szervezni, hogy minél jobban megismerjék alakját. Emlékei között kutatva azt mondta, hogy a politikussal sokszor beszélték meg hazánk ügyeit, a történelmet, az életet, miközben egy-egy verssel is demonstrálták mondandójukat. Szerinte a Kovács Bélával kapcsolatos emlékezésben ugyanis benne van a sorsunk, a jelenünk, és hisszük, a jövőnk is.
Dr. Breuer Pál, a Recski Szövetség képviseletében úgy fogalmazott, hogy azok az emberek, akiket a kommunizmus ideje alatt meghurcoltak, megöltek, megérdemlik azt, hogy méltóképpen emlékezzünk meg róluk éppúgy, ahogyan az aradi vértanúkról is megtesszük ezt.
A beszédek után ünnepélyesen is felvette az iskola Kovács Béla nevét.
Majd a volt politikus családtagjai, Páva Zsolt és Horváth János, a Fidesz-KDNP pécsi országgyűlési képviselői, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom-Párt, az 56-os Szövetség, a Recski Szövetség, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége és az iskola tanulói is elhelyezték a megemlékezés koszorúit a volt főtitkár emléktáblájánál.
Kovács Béla meghurcoltatása
Az MTI szerint Kovács Bélát 65 évvel ezelőtt annak ellenére tartóztatták le a szovjet megszálló hatóságok, hogy országgyűlési képviselő lévén védte mentelmi joga. Az akció a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítését szolgálta, egyben megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt. Szovjetellenes kémkedéssel és ellenkormány alakításával vádolták meg, 1952-ben a Szovjetunióba vitték, s bírósági tárgyalás nélkül 25 év kényszermunkára ítélték. 1955 novemberében átadták a magyar hatóságoknak, de szabadságát csak 1956 áprilisában nyerte vissza. Az 1956-os forradalom idején földművelési miniszterként, majd államminiszterként tagja volt a Nagy Imre-kormánynak. A forradalom leverése után kereste a kiegyezés lehetőségét, de amikor világossá vált, hogy ez nem lehetséges, visszavonult. 1958. novembertől országgyűlési képviselő volt, de betegsége miatt ténylegesen nem politizált. 1959. június 21-én halt meg, a szovjet hatóságok 1989-ben rehabilitálták.