A város oktatási és szociális intézményeinek nagy része elengedi a hőt, így okozva óriási kiadásokat az önkormányzat számára. Pécs ezért összesen több mint száz telephely energiatanúsítványát rendelte meg. Kiderült: az épületek fogyasztását a harmadára lehetne csökkenteni hőszigeteléssel.
Nemcsak a város nehéz öröksége teremtette súlyos anyagi helyzet, hanem a józan paraszti ész is azt diktálta Pécs vezetőinek, hogy mielőbb mérjék fel intézményeik fogyasztását. Az önkormányzat tavaly rendelte így meg 108 intézményegységének – javarészt szociális és közoktatási, nevelési célokat szolgáló létesítmények – energiatanúsítványának beszerzését.
A több száz oldalas szakmai anyag megmutatta, hogy a legtöbb intézmény átlagos, vagy annál is rosszabb mutatókkal bír, s energiapocsékoló módon működik. A hőszigetelési rendszerek hiányossága miatt egy korszerű épület fűtési költségének dupláját, egyes esetekben még ennél is többet kénytelenek így időről időre kifizetni.
A dokumentáció szerint az épületek energiafogyasztását pusztán a nyílászárók és a falak szigetelésével jelentősen lehetne csökkenteni, akárcsak korszerű kazánok beszerzésével, cseréjével, a napenergia és a geotermikus megoldások bevonásával. Ráadásul éppen e téren több uniós forrás is megnyílik a jövőben.
Éppen ez, és a jövőbeni fejlesztéseket megalapozó, a felújítások sorrendjét meghatározó lista elkészítéséhez nyújt segítséget az aprólékos szakértői munka. Mint azt a Kővári János természeti és emberi erőforrás bizottsági elnök által jegyzett városházi irat jelzi, a lista birtokában nyomon követhető, illetve számon kérhető egy intézmény túlzott, pazarló energiafelhasználása is. A legfontosabb ugyanakkor, hogy az önkormányzat most már pontosan látja, hol van szükség gyors beavatkozásra, s mely intézmények esetében lehet még várni a felújításokkal.
A vizsgálat kimutatta egyébként azt is, hogy a 108 épület állapota átlagosan az építés korabeli elvárásokat, követelményeket teljesíti, ám a ma ismert megoldásokkal több mint 50 százalékos megtakarítás érhető el a fűtésköltségben. A teljes beruházás díja ugyan hárommilliárd forint lenne, ám támogatással ez a szám a töredékére csökkenthető, ahogy a mintegy húszéves megtérülési idő is csökken az uniós pénzek igénybevételével.
Az önkormányzat most prioritási sorrendet készít, tájékoztatja az intézményvezetőket az egyes telephelyek energiatanúsítványairól, s az uniós források megnyílását követően pályázni is fog.
