A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) szerint a kormány az új személyszállítási törvénnyel a vasúti járatok számának drasztikus mértékű csökkentését készíti elő, így akár a legforgalmasabb fővonalakon is csak a jelenlegi járatpárok töredéke közlekedhet majd.
Molnár Csaba országgyűlési képviselő, a DK alelnöke szerdán sajtótájékoztatón azt állította, hogy az új személyszállítási törvényjavaslatban – amelyet Németh Lászlóné fejlesztési miniszter a múlt héten nyújtott be a parlamentnek – a kormány a vasúti fővonalakon is csak napi három járatpár üzemeltetését garantálná alapellátásként. Hangsúlyozta, hogy a fővárosból például Győrbe, Szegedre, Debrecenbe, Pécsre vagy Miskolcra ma ennél lényegesen több vonat közlekedik.
A politikus – aki a második Gyurcsány-kormány alatt rövid ideig közlekedési miniszter is volt – elmondta, hogy a szocialista kormányok idején, miközben a kihasználatlan vasúti szárnyvonalakon megszüntették a vonatközlekedést, 600 milliárd forintot fordítottak vasútfejlesztésre. A Fidesz ellenzékből a naponta néhány utast szállító mellékvonali járatok megszüntetése ellen tiltakozott, most viszont a fővonalakon ritkítaná meg és tenné lehetetlenné a vasúti közlekedést – jelentette ki, hozzátéve, kíváncsi, mit szólnak ehhez a vidéki nagyvárosok kormánypárti polgármesterei.
Molnár Csaba megjegyezte: a DK szerint is racionalizálni kell a vasúti közlekedést, azonban a drasztikus járatritkítás oda vezethet, hogy a kormánynak vissza kell fizetnie a már említett uniós fejlesztési támogatásokat.
Kitért arra is, a személyszállítási törvényjavaslat szűkre szabja a sztrájklehetőséget azzal, hogy a kötelezően biztosítandó elégséges szolgáltatást a megrendelt mennyiség 50, illetve 66 százalékában határozza meg, így véleménye szerint a vasutas szakszervezetek nem tudnak majd munkabeszüntetéssel tiltakozni az esetleges járatritkítások ellen.
A személyszállításról szóló kormányelőterjesztés alapján az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó alapellátásnak garantálnia kell az adott település és „a gyakorlatban kialakult vonzásközpont” közötti közvetlen eljutási lehetőséget, valamint hogy az adott településről a megyeszékhelyre legfeljebb egy, a fővárosba pedig legfeljebb két átszállással el lehessen jutni. Szintén biztosítani kell, hogy a szomszédos megyeszékhelyek átszállás nélkül elérhetők legyenek, és ugyanez vonatkozna a főváros és a megyeszékhelyek közötti közlekedésre is.
A törvényjavaslat szerint, ha ezt az infrastrukturális adottságok lehetővé teszik, az említett viszonylatokban az – autóbuszos vagy vasúti – alapellátás településenként napi három járatpár.
Az alapellátás kialakításakor ugyanakkor figyelembe kell venni a többi között a munkába járás és az oktatási, nevelési intézményekbe történő eljutás, illetve a közigazgatási és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés szempontjait.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kedden azt közölte az MTI-vel, hogy „a közösségi közlekedés rendszerszintű átalakításának szakmai előkészítése a Széll Kálmán-tervben rögzített irányokhoz igazodva folyamatban van”. Aznap a Magyar Nemzet számolt be vasúti járatritkítási tervekről.
Az ecoline.hu előzőleg azt írta, tavasszal jelentősen csökkenhet a közlekedő személyszállító vonatok száma az országban, és például a nemrég újranyitott mellékvonalak többségén újra csak napi két pár vonat lesz.
