Kevesebb mint egy hónap maradt a rezidensek által az egészségügyi ágazatvezetésnek adott negyedéves türelmi időből; Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ)elnöke szerint a bértárgyalások jól haladnak, de továbbra is fennáll a lehetősége, hogy március végén aktiválódnak azok a felmondólevelek, amelyeket mintegy 2500 egészségügyi dolgozó helyezett „letétbe”.
A szövetség tavaly május végén indította el akcióját, az orvosok múlt év végéig helyezhették „letétbe” felmondóleveleiket annak érdekében, hogy a kormányzat mielőbb tegyen érdemi lépéseket az ágazatban dolgozók anyagi- és munkakörülményeinek javítása érdekében. Az MRSZ azt tűzte ki célul, hogy az orvosok átlagbére érje el a nemzetgazdasági átlagbér háromszorosát; a kezdő orvosoknak nettó kétszázezer, a szakorvosoknak nettó háromszázezer forintos bért, illetve a teljes orvostársadalom számára lépcsőzetes béremelést kértek.
A szövetség vezetősége december 30-án jelentette be – miután előző nap Szócska Miklós egészségügyi államtitkártól a teljes orvostársadalmat érintő alapbérrendezésre vonatkozó ajánlatot kaptak -, hogy három hónapra felfüggesztik a letétbe helyezett felmondólevelek „élesítését”.
Mint Papp Magor az MTI-nek kifejtette, a bértárgyalások előrehaladtával úgy látja, kialakíthatók azok a feltételek, amelyek ezt a krízishelyzetet megoldják.
Továbbá az elmúlt két hónapban több kormányzati, illetve kormányközeli szereplővel folytatott egyeztetésen is arra jutottak, meg lehet valósítani ezeket a törekvéseiket, nem irreálisak az elvárásaik.
Kitért arra is, amikor a felfüggesztés mellett döntöttek, figyelembe vették, hogy az államtitkár a szükséges intézkedésekhez három hónapot kért. Ezen a határidőn viszont már nem áll módjukban többet módosítani – hangsúlyozta Papp Magor.
A rezidensszövetség elnöke bízik abban, hogy végre felgyorsulnak a folyamatok és egy-két héten belül nem csak a döntések születnek meg, hanem konkrét intézkedések is történnek az ágazatban dolgozók anyagi körülményeinek rendezése érdekében.
Papp Magor szerint az orvosi bérek emelésére jelenleg rendelkezésre álló 15 milliárd forintos forrásból elkezdődhet egy orvosi bértábla kialakítása. Mint kifejtette: ebben alapszempont, hogy lépcsőzetesen kialakításra kerüljenek a méltányos orvosi bérminimumok, vagyis amennyinél nem kereshetnek kevesebbet.
Koncepciójuk szerint első lépésként 2012-ben a közalkalmazotti bértábla szerint foglalkoztatott kollégák azok, akik jelentősebb béremelésre számíthatnának, míg azt a mintegy két-háromezer kollégát, akik már most is „versenyképes” fizetést kapnak, kisebb mértékben érintené a mostani emelés. Papp Magor szerint ez azért is fontos, mert a migráció szempontjából a kockázatos csoportot azok jelentik, akik jelenleg ezen a bérszinten dolgoznak.
Az orvosok megtartásához az is fontos, hogy a szükséges egyéb jogi garanciák is megszülessenek, úgy mint az átláthatóbb bérszámfejtés. Ugyanis, mint kifejtette: sok kolléga jelezte, hogy munkáltatók összevissza számolják el az ügyeleti díjakat, például előfordul hogy az egyik hónapban négy-öt ügyeletért kevesebb pénzt kapnak, mint az előző hónapban kettő, háromért.
Ezért a rezidensszövetség a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézethez (GYEMSZI) és az államtitkársághoz fordult, azt kérve, alakítsanak ki egy olyan bérszámfejtési protokollt, amelyben az intézményekben központi irányvonalak mentén, átlátható módon történik az elszámolás. Nem elég elkezdeni rendezni a béreket, fontos hogy átlátható viszonyok legyenek, hogy mindenki tudja, az elvégzett munkáért mennyit kap majd – mondta Papp Magor.
A mostani orvosi béremelésre szánt 15 milliárdos forrásból a háziorvosok kimaradnak. Papp Magor ennek kapcsán azt mondta: az alapellátásban dolgozók számára is meg kell találni a többletfinanszírozás formáját.
Erre a rezidensszövetségnek is van javaslata. Részleteket ugyan nem árult el, de annyit elmondott: véleményük szerint részben egy „biztonságos bázisfinanszírozást” kellene biztosítani, másrészt meg kell vizsgálni az alapellátás keretrendszereit, hogy miként lehet a háziorvosok szakmai többletteljesítményét ezen felül pluszban díjazni.
Hiszen az egészségügyi rendszer átalakításának kardinális kérdése az, hogy az alapellátásban is szakszerűen elvégezhető feladatokat elsősorban az alapellátásban lássák el – tette hozzá Papp Magor.
