Soó László, a költségvetési bizottság 1998 és 2009 közötti elnöke idejében próbált hatni a szocialista városvezetésekre a nagyobb hitelfelvételek előtt, ám szerinte hazardírozás folyt a városházán az elmúlt éra utolsó éveiben – állította az egykori szocialista képviselő a Pécs eladósodottságát vizsgáló bizottság második ülésén, csütörtökön.
Az 1990 és 2011 között a város által felvett hitelek részletes ismertetésével és a kulcsszerepeket betöltő egykori költségvetési, valamint a pénzügyi és ellenőrzési bizottság vezetőinek meghallgatásával folytatódott a város eladósodottságát vizsgáló, az MSZP-t leszámítva összpárti testület munkája csütörtökön.
Vakmerőség, majd hazardírozás
Mint azt Soó László, a szocialista pártból azóta kilépett bizottsági elnök elmondta, Pécs irányítását, a büdzsék összeállítását 1998-tól az óvatosság, 1998 és 2002 között a bátorság, 2002 és 2006 között a vakmerőség, 2006-tól a pedig a hazardírozás jellemezte. Ez utóbbi, veszélyes városvezetési gyakorlat az ötmilliárdos stratégiai ingatlancsomag értékesítésekor és a hatmilliárdos svájci frank alapú kötvény kibocsátásakor csúcsosodott ki.
Soó László kitért rá: 1998 és 2002 között, azaz a bátorság korszakában olyan beruházások indultak, amelyek mindenféle kritikát kiállnak. 2002-től azonban a „sikeres időszak jutalmaként” még több fejlesztés indult. Akkor azt javasolta, állítsák le a fejlesztéseket, ám Toller László azt mondta, megérti az észrevételeket, ám a fejlesztéseknek folytatódniuk kell.
Többször szólt
Soó László azt mondta: bizottsági elnökként a kétezres évek közepétől nem volt olyan esztendő, hogy ne jelezte volna: ekkora költségvetésből nem lehet eltartani az adott intézményrendszert. Arra is felhívta a figyelmet anno, hogy életveszélyes az a gyakorlat, amellyel fejlesztési bevételeket, hiteleket fordítottak a működési hiányok kezelésére.
Rámutatott: fel kellett volna ismerni, hogy a csökkenő állami támogatás ellenére a bevételeket kellett volna növelni vagy kiadásokat kellett volna csökkenteni. Tudomásul kellett volna venni szerinte, hogy nem tudunk ekkora intézményrendszert fenntartani. Megmondta az akkori vezetésnek, hogy életveszélyes az a taktika, hogy sokáig fejlesztési bevételeket fordítottak működési hiányok kezelésére.
Azt mondta, volt dialektikája az adósság kialakulásának, hiszen a kilencvenes évek végén egy 600 milliós kötvénykibocsátás kérdése is felfoghatatlan volt, holott néhány évvel később 6 milliárdos kötvényt kellett kibocsátani.
Nagy Csaba előre jelezte
Nagy Csaba jelenlegi alpolgármestert is meghallgatták. Ő a kilencvenes években a költségvetési, később a pénzügyi és ellenőrzési bizottság elnökeként is előre látta, hogy a város adósságspirálba fog kerülni. Mindezt közgyűlési jegyzőkönyvekből származó idézetekkel igazolta is az ülésen. Mint mondta, 2008-ban jelezte, hogy „a következő ciklus mást nem tud tenni, mint hogy a válságot menedzseli”.
Elmondta: 1998-ban már több mint egymilliárd forint volt a város hitelállománya, miközben a közel 800 milliós kölcsönt működésre kellett fordítani. Hozzátette: 2005-ig 2,5 milliárdra emelkedett a likvid hitelállomány. Szerinte a legnagyobb hiba az volt, hogy szinte egyetlen hitelt sem bevételtermelő beruházásra fordított a város, hanem leginkább jóléti, további kiadásokat hozó fejlesztések indultak.
A bizottság március 29-én folytatja munkáját Hódosi Vera volt MSZP-s, 2009 és 2010 között regnáló pénzügyi bizottsági elnök és Trombitás Károly, a költségvetési bizottság jelenlegi fideszes elnökének meghallgatásával.
