Iránnak meg kell értenie, hogy a nukleáris programjáról a héten Isztambulban kezdődő tárgyalások lehetőséget jelentenek számára arra, hogy enyhítsen a rá nehezedő nyomáson – jelentette ki hétfőn Washingtonban Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője.
Fontos, hogy Irán megértse, csökken az esély, és ezek a tárgyalások lehetőséget jelentenek a számára. „A döntés Irán kezében van” – hangsúlyozta Carney.
Isztambulban a tervek szerint szombaton újítja fel az Iránnal 14 hónapja megszakadt tárgyalásokat az 5+1 csoport, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjának, valamint Németországnak a diplomatáiból áll.
A szankciókkal sújtott Irán a hétvégén azt jelezte: kész lenne egy olyan kompromisszumos megoldásra, amelynek értelmében lelassítaná az urándúsítás ütemét, ha nem kellene feladnia a nukleáris fűtőanyag előállításának képességét. A Teherán által felkínált „engedményt” azonban a Nyugat a jelek szerint nem tartja elegendőnek.
Az iráni nukleáris program körüli vita bonyolultsága ellenére a konfliktus egyetlen tényezőre vezethető vissza: arra, hogy Teherán nem hajlandó feladni urándúsító létesítményeit, amelyekre úgy tekint, mint a műszaki-tudományos függetlenségének bizonyítékaira. A nyugati álláspont szerint Irán atomprogramja titokban katonai ambíciókat szolgál, és célja a nukleáris fegyver előállítására alkalmas, 90 százalékosra feldúsított urán előállítása.
A múlt héten Hillary Clinton amerikai külügyminiszter Isztambulban kijelentette: Iránnak bizonyítania kellene, hogy a nukleáris fegyverekről való állítólagos lemondása „nem csupán absztrakt hit, hanem kormánypolitika”. Clinton szerint ezt igazolni egyebek között azzal lehetne, ha Teherán felhagyna az urán 20 százalékos dúsítottsági szintjének elérésével, ha hagyná, hogy az ilyen szintű nukleáris üzemanyagot elszállítsák az országból és ha megnyitná létesítményeit a folyamatos ellenőrzés előtt.
A fehér házi szóvivő hétfőn leszögezte, hogy Washington nem támaszt feltételeket a tárgyalások újbóli felvételével kapcsolatban, de figyelmeztette Teheránt, hogy teljesíteni kell nemzetközi kötelezettségeit.
„Az irániak maguk jelentették ki, a legfelsőbb vezető szintjén, hogy nem szándékoznak nukleáris fegyverre szert tenni. Nos, ha ez valóban így van, akkor ezt viszonylag egyszerű lesz nekik bebizonyítani a nemzetközi közösség megelégedésére, ez az, amiről beszélünk majd, amikor találkozunk velük” – jelentette ki hétfőn Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.
Az iráni televízió vasárnapi jelentése szerint a felek megállapodtak, hogy az Isztambulban kezdődő tárgyalások második fordulóját Bagdadban tartják majd meg, ennek időpontjáról később egyeztetnek. Az Európai Unió közös diplomáciájának vezetése ebből csak az első helyszínt erősítette meg.
Az Egyesült Államokból egyébként csaknem három évi szünet után hamarosan újra búzaszállítmány indul Iránba, az első 65 ezer tonnás rakományt a múlt héten ellenőrizték le. Az amerikai mezőgazdasági tárca szerint Teherán 2008 óta 180 ezer tonna amerikai gabonát vásárolt, de magánforrások szerint a valós adat közelebb járhat a 400 ezer tonnához.
Irán az elmúlt hónapokban 2,5-3 millió tonna gabonát vásárolt világszerte, hogy az ország ellen bevezetett szankciók további szigorítása előtt feltöltse raktárait.
