Horvátországnak az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján szereplő kincseivel, hagyományaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők azon kiállításnak köszönhetően, amely pénteken nyílik a Mohácsi Történelmi Emlékhely fogadóépületében.
Buchert Eszter, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóhelyettese csütörtökön az MTI-nek elmondta: az először tavaly novemberben, a Néprajzi Múzeumban berendezett tárlaton kézműves termékek, tablók, képi és hanganyagok segítségével mutatják be a horvát szellemi örökségnek azt a tíz elemét, amelyből kilencet felvett a listájára, egyet pedig sürgős védelmet igénylő értékké nyilvánított az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete.
A Szekó József, Mohács fideszes polgármestere, Vesna Juric Bulatovic, Horvátország kulturális miniszterhelyettes, Ljiljana Pancirov, pécsi horvát főkonzul, s mások mellett a Zágrábi Néprajzi Múzeum képviselőinek részvételével 16 órakor nyíló kiállításon láthatóak azok a ruhákat és lakástextíliákat díszítő csipkék, amelyeket más európai államokkal ellentétben nem apácazárdákban, polgári, vagy nemesi, hanem paraszti környezetben kezdtek készíteni.
A fogadóépület kupolatermének látogatói megismerkedhetnek az úgynevezett szűk hangterjedelmű kétszólamúsággal. Az Adriai-tenger keleti partvidékén honos komplex népzenei stílus a nem temperált hangviszonyon, valamint egy jellegzetes hangszínen alapul, s a vokális zenélésben, mindenekelőtt az igen erőteljes, részben orrhangon való éneklésben jut kifejezésre.
A tárlaton megtudható, hogy a főbb jegyeit a 10. század óta őrző dubrovniki Szent Balázs-napi felvonulás a város védőszentjének ünnepe, akinek megjelenése megmentette Dubrovnikot a velenceiek támadásától. A gorjani pünkösdi királynéjárást pedig fiatal lányok tartják, hogy pünkösdkor a falu házait járva előadhassák rituális énekekből és kardtáncból álló műsorukat.
A kereszt követése elnevezésű körmenet egy öt évszázados, nagycsütörtökről nagypéntekre virradóra szervezett ájtatossági szertartás, a Hvar szigetének belsejében élő lakosság mélyen vallásos megnyilvánulása. A Hrvatsko Zagorje térség a férfiak által puha rostú fákból faragot és nők által természetes alapú festékekkel díszített, több mint félszáz féle fajátékkal került fel a listára.
Kastav városnak a mohácsi busójáráshoz hasonló kolompos felvonulása a helyi kulturális identitás jelképe. A kifordított báránybőröket, karneváli maszkokat és termékenységet jelképező fejfedőket viselő férfiak január közepétől hamvazószerdáig több mint tíz csoportba verődve járják a falut és a szomszédos településeket, hogy elbúcsúztassák a telet.
Kitüntetett figyelmet kapott az UNESCÓ-tól, így a tárlat szervezőitől is az évszázados hagyományra visszatekintő észak-horvátországi mézeskalács-készítés, a három évszázada korhű jelmezekben lebonyolított, a lovagias magatartás fontosságát hangsúlyozó, továbbá a szülőföldhöz való ragaszkodást jelképező Sinj-i lovagi torna, és az ojkanje énekstílus. Utóbbi a dinarai areálhoz tartozó területeken honos archaikus népi éneklés, amelyet jellegzetes torokhang igen sajátos rezgetése jellemez.
Buchert Eszter úgy vélte: a Mohácsi Történelmi Emlékhelyen április 26-ig látható kiállítás hasznos abból a szempontból, hogy bővíti a látogatóknak a horvát nemzeti hagyományokkal kapcsolatos ismereteit, de egyben ráirányítja a figyelmet arra is, hogy Magyarországnak sok feladata van saját kulturális, szellemi örökségének népszerűsítése, nemzetközi elfogadtatása terén.
Utalt rá: Magyarország szellemi kulturális örökségei közül eddig kettő, a mohácsi busójárás és a táncház módszer került fel az UNESCO listájára.
