Rendben lezajlottak a történelem írásbeli érettségi vizsgák szerdán az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint, középszinten a bethleni konszolidáció, az ENSZ és a kiegyezés, emelt szinten az Oszmán Birodalom, az Erdélyi Fejedelemség története és a harmincéves háború témája is szerepelt a feladatok között.
Az Oktatási Hivatal (OH) az MTI-vel azt közölte, hogy középszinten a feladatlap a vizsgakövetelmények 12 témakörének mindegyikéből tartalmazott feladatot. A 8 esszékérdésből (például IV. Béla intézkedései, Magyarország három részre szakadása, a kiegyezés okai és körülményei, bethleni konszolidáció, az ENSZ) – bizonyos választási szabályok betartásával – hármat kellett kidolgozni.
Mindkét feladattípusnak fontos elemei az állampolgári ismeretek és a jelenismeret (a XX. század második fele és napjaink jelenségei, történései, problémái). A vizsgázók a vizsga egész időtartama alatt használhatták a középiskolai történelmi atlaszt. Mint írták, a rövidebb feladatok, amelyek az egyetemes és a magyar történelemre vonatkoztak, időrendben követték egymást (például a köztársaság kori Róma, világvallások, középkori magyar városfejlődés, nagy földrajzi felfedezések, ipari forradalmak, nagy gazdasági világválság, az Európai Unió intézményei).
Az OH közlése szerint a feladatok jellege változatos volt, szerepelt szöveges források elemzése, karikatúrák értelmezése, igaz és hamis állítások elkülönítése, táblázatból információk gyűjtése, térképes feladat. A feladatokhoz általában írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy adatsor kapcsolódott. A vizsgázónak ezek felhasználásával és saját ismeretei mozgósításával kellett pontos választ adnia. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom mellett fontos szempont a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is – hangsúlyozták.
A történelem emelt szintű írásbeli érettségi vizsgára 240 perc állt rendelkezésre, az első rész megoldásának időtartama kötött, 90 perc volt. Ez alatt rövid (tesztjellegű) feladatokat kellett a vizsgázóknak megoldaniuk. Ebben a vizsgarészben atlaszt nem lehetett használni. A feladatok között volt az ókori Görögországra, az Oszmán Birodalom történetére, az Erdélyi Fejedelemség történetére, a harmincéves háborúra, a nemzeti eszme magyarországi megjelenésére, a nagy gazdasági világválságra vonatkozó, és itt is megjelentek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések (például európai integráció, magyarországi demográfiai helyzet).
A második rész megoldására 150 percük volt a diákoknak. A sokféle forrás mellett a vizsgázót itt már a középiskolai történelmi atlasz is segítette a megoldásban. A tíz esszéfeladatból (például az angol rendi monarchia, a Párizs környéki békék, az államalapítás kora, Magyarország újranépesülése a XVIII. században, a dualizmus kori iparpolitika, 1956 nemzetközi háttere) bizonyos választási szabályok betartásával – négy megoldása kötelező volt. A feladatokhoz általában írásos vagy képi forrás, térképvázlat, táblázat kapcsolódott. A megoldás ezek felhasználását, az elsajátított ismeretek önálló alkalmazását, az összefüggések felismerését kívánta meg.
Az eduline.hu információja szerint kellemetlen meglepetés érte az érettségizőket, mert nincs a XX. század végéről készített etnikai térkép a középiskolai történelmi atlaszban, pedig a középszintű érettségi egyik – a magyarországi kisebbségekről szóló – esszéfeladatának utasításában az állt: „használja a középiskolai történelmi atlaszt”.
Pósfai Péter, az OH közoktatási elnökhelyettese erre reagálva az MTI kérdésére azt közölte, hogy nem kellett térképet keresniük a diákoknak a feladat megoldásához, mert ezt nem kérték. Hozzátette: az intézményektől és a kormányhivataloktól semmilyen panasz nem érkezett, nem jelezték, hogy problémát okozott volna a feladat megoldása.
Megjegyezte: a tételeket összeállító bizottság tájékoztatása szerint a forgalomban lévő, leggyakrabban használt atlaszokban szerepelnek az említett térképek, de ezek nélkül is megoldhatók voltak a feladatok.
