Az elmúlt két esztendő legnagyobb eredménye a civil területen, hogy húsz évvel a rendszerváltás után elkészült a civiltörvény Magyarországon – mondta Latorcai Csaba nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár az MTI-nek adott értékelő interjújában.
Mint elmondta, az új jogszabály segíti a civil szervezetek munkájának kiteljesítését, azon adminisztratív és pénzügyi gátak lebontását, amelyek sokszor akadályozták a szervezetek életét. Latorcai Csaba hozzátette: a kormányzati ciklus második felének feladata, hogy a kormány által előkészített és rendelkezésre bocsátott eszközök és források segítsék a civil szervezeteket abban, hogy az egész társadalom számára fontos feladatokat hasznosan és jól tudják elvégezni.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a civiltörvényt valóban civilek alkották. Emlékeztetett rá, hogy a kormányváltás után egy civil szakértőkből álló közösség készítette el azt a koncepciót, amelyet később társadalmi vitára bocsátottak. A vita eredményeként az eredeti tervezet kétharmada át is alakult.
Latorcai Csaba hozzátette: azért döntöttek a gyors változtatás mellett, hogy ne tartsák bizonytalanságban a civileket. Álláspontja szerint így tervezhetővé és biztonságossá vált a civil szervezetek működése.
A civil szervezetek támogatási rendszerének átalakításakor elsődleges szempont volt a pályázat minősége, valamint az, hogy a pályázó milyen munkát végez valójában. Az új törvény megalkotásakor egyeztettek az Állami Számvevőszékkel is, így sikerült kiiktatni a korábbi támogatási struktúra anomáliáit – tette hozzá.
A helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy a tavaly év végén tervezett 30 milliárd forinttal szemben az idén csaknem 50 milliárd forint áll rendelkezésre a civil szervezetek működésének és programjainak támogatására. Ezt az év elején induló új, uniós pályázatok teszik lehetővé – mondta.
Latorcai Csaba hangsúlyozta: nincs fix, alanyi jogon járó állami támogatás, hanem az elvégzett munkát kívánják segíteni. A támogatási források 60 százalékát a civil szervezetek a működési költségeik fedezésére igényelhetik. Ez egészül ki az egyes programok és projektek után járó támogatással, valamint az egyes közfeladatok ellátása után járó normatív támogatással. Ez a hazai forrás bővül ki az alapvetően programokat segítő uniós támogatásokkal. A többletforrások mögött olyan támogatási formák állnak, amelyeket korábban csak gazdasági társaságok és önkormányzatok kaphattak.
Az új struktúra lényege, hogy szemben a korábbi Nemzeti Civil Alapprogrammal, amelynek programjai regionális elven szerveződtek, a Nemzeti Együttműködési Alap célja a valódi munka segítése. A szakmai tevékenység mentén jött létre az alap öt szakkollégiuma is – tájékoztatott a helyettes államtitkár.
Latorcai Csaba ezek közül kiemelte a nemzeti összetartozás kollégiumát, amely a határokon is átívelő magyar-magyar civil kezdeményezések támogatására jött létre. Álláspontja szerint ezek az együttműködések jelentős gazdasági hasznot is tudnak hozni.
A helyettes államtitkár emlékeztetett rá, hogy a működési pályázatok beadási határideje lejárt. Összesen több ezer, kollégiumonként körülbelül 1500 pályázat érkezett. Mint elmondta: Magyarországon jelenleg hozzávetőleg 30 ezer valóban működő civil szervezet van. A második félévre készül el a pontos nyilvántartás, és folyamatosan frissítik, így naprakészen tartalmazza majd a civil szervezeteket.
A nem működő szervezetek száma több ezerre tehető. Latorcai Csaba szerint a jövő év közepére lehet vége a tisztulási folyamatnak.
A helyettes államtitkár arról is beszámolt, hogy június elejéig lehet pályázni a – kollégiumok által kiírt – szakmai projektek támogatására.
Mint elmondta: nincsenek preferált területek, de az eddig beérkezett pályázatok alapján látható, hogy „erőteljes a támogatási igény” a gyermek és ifjúsági szervezetek, nyugdíjas szervezetek és a hobbiszervezetek részéről. A kollégiumok az esélyegyenlőség érdekében ugyanakkora keretösszegből gazdálkodhatnak – tette hozzá.
Latorcai Csaba szerint nem reális veszély az uniós források befagyasztása, és ezek nem is érintik a civilek támogatását. A kormányzat legfontosabb célja, hogy már középtávon, a ciklus végéig olyan mértékben megerősödhessen Magyarországon a civil társadalom, hogy az EU számára is mintaként szolgálhasson.
A helyettes államtitkár a ciklus hátralévő részében a legfontosabb célnak nevezte, hogy az a rendszer, amelyet elvi és jogi szinten megalkottak, a gyakorlatban is működjön.
Latorcai Csaba kitért a második félévben felálló Civil Információs Centrumokra is, amelyekkel leginkább a kis civil szervezeteket kívánják segíteni. A megyei szinten működő centrumok feladata lesz tájékoztatást adni a támogatási lehetőségekről, szükség esetén elkészítik a pályázatot, tanácsot adnak a pénzügyi beszámolási, valamint egyéb jogi kötelezettségekről, és akár a konkrét kivitelezésben is segítenek. Az új centrumok infrastruktúrát és informatikai hátteret is biztosítanak majd a civil szervezeteknek. Ezen szolgáltatásokat ingyenesen vehetik majd igénybe a civilek – fűzte hozzá a helyettes államtitkár.
Latorcai Csaba nagyon jó döntésnek nevezte, hogy a civil ügyek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból átkerülnek az Emberi Erőforrások Minisztériumához. Mint mondta, ennek „szép és komoly oka” van, eddig nagyobb részben a jogi munkák folytak, most viszont a gyakorlati döntések következnek. A megújuló minisztérium fókuszában az ember van, a közösségek alapvető szintjét jelentő civil szervezeteknek pedig ott a helyük, ahol az emberrel foglalkoznak – fogalmazott a helyettes államtitkár.