Sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta a Pécsi Tudományegyetem által létrehozott vizsgálóbizottság azt, hogy Gyurcsány Ferenc volt kormányfő plágiumot követett volna el, és volt sógora dolgozatát milyen mértékben használta fel. A PTE állítja, a Gyurcsány-dolgozat 2000-ben már nem volt meg.
A Pécsi Tudományegyetemen április végén indított vizsgálatot az egykori miniszterelnök 1984-ben leadott szakdolgozatának eltűnése miatt, később pedig a dolgozattal kapcsolatos plágiumgyanúra is kiterjesztették.
A munkáról Bódis József rektor számolt be keddi sajtótájékoztatóján, felolvasva két bizottság jelentésének összefoglalóját.
Mint mondta, a Janus Pannonius Tudományegyetemhez 28 évvel ezelőtt beadott Gyurcsány-dolgozat 1990-ben még megvolt, a tanárképző karon 1971 és 1989 között elfogadott szakdolgozatok bibliográfiája szerint.
A munka azonban 2000-ben már nem volt meg egy újabb revízió során. Ekkor 1827 munka közül az említetten kívül még két dolgozatot nem találtak meg. Megjegyezendő, a mostani vizsgálatot végzők nem kerestek fel olyan dolgozót, aki kézbe vehette volna a munkát.
A vizsgálat megállapította, hogy hiteles és eredeti Rozs Szabolcs Gyurcsányéval azonos című, négy évvel korábban írt dolgozata, ahogyan a Gyurcsány-anyagról szóló bírálat is.
A rektor elmondta: a Gyurcsány-dolgozatról szóló „bírálatban szereplő szöveg és szövegrészlet-kritikák konkrét oldalszám szerinti utalásai oldalszám szerinti egyezést mutatnak Rozs Szabolcs 1980-ban benyújtott azonos című, de hosszabb terjedelmű szakdolgozatával”.
Az egyetem szerint azonban ez alapján nem igazolható, de nem is cáfolható a felmerült plágiumgyanú. Érdemben csak akkor tudnának nyilatkozni, hogyha meglenne a munka.
Bódis József kiemelte: a PTE fegyelmi eljárást indított a bírálat nyilvánosságra hozatala miatt, amivel kapcsolatban rendőrségi eljárás is indult, míg a sajtóból arról értesültek, hogy a szakdolgozat eltűnése miatt nem nyomoznak.
Íme, a teljes jelentés:
„A Pécsi Tudományegyetemen Gyurcsány Ferencnek a 28 évvel ezelőtt a Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) Tanárképző Karára benyújtott diplomamunkája kapcsán elindított vizsgálatok lezárultak. Amint azt az Egyetem vezetése ígérte, haladéktalanul tájékoztatja a közvéleményt az intézkedésekről, megállapításokról.
A volt miniszterelnök 1984-ben a PTE jogelődjéhez, a JPTE Tanárképző Karára leadott diplomamunka eltűnésének körülményeit vizsgáló bizottságot Komlósi László Imre professzor, a PTE oktatásért felelős rektorhelyettese vezette, aki több évtizede meghatározó szereplője a hazai felsőoktatásnak. A bizottságot mellette olyan szakemberek alkották, akik az egyetemi könyvtári, illetve levéltári területen dolgoznak hosszú évtizedek óta.
A bizottság a munkája során megvizsgálta, újra átkutatta azokat a helyiségeket, ahol tárolták, tárolhatták Gyurcsány Ferenc azóta megszűnt Technika Tanszékre leadott diplomamunkáját. Emellett átvizsgálta az összes olyan szakdolgozati nyilvántartást, amelyben feltételezhető volt, hogy nyoma van a volt miniszterelnök diplomamunkájának. A bizottság a feltárt dokumentumok és rendelkezésére álló iratok alapján a következő megállapításokra jutott:
Gyurcsány Ferenc 1984-ben a JPTE-re leadott, „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata” című diplomamunkája 2012 májusában nem lelhető fel a jogutód Pécsi Tudományegyetemen.
A szóban forgó diplomamunka az 1990-ben készített, az 1971-1989 közötti időszakban a JPTE Tanárképző Karán elfogadott szakdolgozatok bibliográfiája szerint abban az évben a jogelőd intézmény tanszéki állományában ténylegesen megvolt.
Ez a diplomamunka az 1999-2000-ben végzett állományrevízió, vagyis darabonkénti listázott ellenőrzés alapján a nyilvántartott 1827 darab tétel között – két másik szakdolgozattal együtt – már nem volt megtalálható. A leltárt végző könyvtáros sorba rendezte az 1990-es bibliográfia alapján a szakdolgozatokat, és egy nagy H betűvel (hiányzik) jelezte a bibliográfiában az állományból hiányzó tételeket. Gyurcsány Ferenc diplomamunka-címe mellett ekkor már egy „H” betű jelzi, hogy hiányzik.
A plágiumgyanú forrásaként a sajtóban megjelölt diplomamunkát, Rozs Szabolcs 1980-ban a Pécsi Tanárképző Főiskolára benyújtott, „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata” című dolgozatát a bizottság a tárolt szakdolgozatok között a Természettudományi Kar Földrajzi Intézetében megtalálta. Fontos megjegyezni, hogy Rozs Szabolcs diplomamunkáját a bizottság feladatkörének a plágiumgyanú kivizsgálására vonatkozó kibővítése (május 2-a) után, május 3-án délelőtt kezdte el keresni, és rövid időn belül meg is találta azt. Így minden olyan korábbi információ, mely e dolgozat hiányáról szólt, csak találgatás lehetett. A diplomamunkát hitelesnek és eredetinek találták a szakemberek, majd átadták azt a plágiumgyanút vizsgáló bizottság számára.
A plágiumgyanút vizsgáló bizottságot Kovács L. Gábor egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a PTE tudományos és innovációs rektorhelyettese vezetésével, az érintett karról delegált oktatási szakemberek, valamint egy elismert jogász professzor alkották, az erre vonatkozó előírásoknak és szabályozásnak megfelelően. A bizottság a rendelkezésére álló dokumentumok, iratok megvizsgálása után a következő megállapításra jutott:
„A Gyurcsány Ferenc által benyújtott „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata” című szakdolgozatról a bíráló által 1984. május 9-én készített egy oldalas bírálatban szereplő szöveg és szövegrészlet kritikák konkrét oldalszám szerinti utalásai oldalszám szerinti egyezést mutatnak Rozs Szabolcs 1980-ban benyújtott azonos című, de hosszabb terjedelmű szakdolgozatával. A bírálati szövegnek és Rozs Szabolcs szakdolgozat szövegének egybevetése azonban nem alkalmas eljárás arra, hogy az eljáró bizottság Gyurcsány Ferenc szakdolgozatával kapcsolatban szerzői jogi természetű megállapításokat tegyen.” Ezért az eljáró bizottság nem tud érdemi határozatot hozni, amíg nem áll rendelkezésére Gyurcsány Ferenc „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata” című szakdolgozata.
A sajtóban taglalt, azonos című szakdolgozatok kapcsán általánosságban elmondható, hogy a felsőoktatási intézményekben bevett gyakorlat volt – és néhány tanszéken a mai napig alkalmazzák -, hogy az oktatók több éven keresztül kiajánlottak azonos témajavaslatokat a hallgatóknak, akik ezt követően gyakran szó szerint ugyanazt a címet adták diplomamunkájuknak, amit az oktató leírt javaslatként. Ez magyarázza az esetlegesen előforduló azonos dolgozatcímeket. Egy azonos témát ugyanakkor számos módon fel lehet dolgozni, meg lehet közelíteni. Ettől függetlenül a Pécsi Tudományegyetem valamennyi esetet, ahol a plágium gyanúja felmerül, ki fogja vizsgálni a jövőben is, mert a plagizálás minden csíráját ki kell irtani a felsőoktatás és a tudomány világából.
A Pécsi Tudományegyetem megvizsgálta az elmúlt héten napvilágot látott információkat is, mely szerint Gyurcsány Ferenc nem vizsgázott bizonyos tantárgyakból, illetve nem jogszerűen nyert felvételt a Közgazdaságtudományi Karra.
Az 1982-es keltezésű – 1984-ben érvényben lévő – JPTE Tanárképző Kar Államvizsga Szabályzata szerint „Államvizsgára bocsátható az a hallgató, aki abszolutóriumát megszerezte, szakdolgozatát beadta és azt az illetékes tanszék elfogadta, záró tanításait eredményesen teljesítette, és a Tanárképző Karral szemben nincs anyagi tartozása. Amíg a hallgató az előírt szakmai, illetve tanítási gyakorlatokat nem teljesítette, számára abszolutórium nem állítható ki.” Tehát csak akkor mehetett államvizsgára egy hallgató, ha valamennyi vizsgáját, szakmai gyakorlatát teljesítette.
A PTE levéltárában fellelhető a Művelődési Minisztériumnak 1984. február 29-én keltezett, az Egyetem rektorához címzett levele, amelyben a Minisztérium hozzájárul, hogy Gyurcsány Ferenc várakozás nélküli felvételi kérelmet nyújtson be a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karára, azzal, hogy a Tanárképző Karon megszerzett oklevelét legkésőbb 1984. június végéig csatolja az irataihoz. A JPTE Tanárképző Kar 1984. június 5-én állította ki a diplomát Gyurcsány Ferenc számára. Az akkori szabályok szerint, ideértve a miniszter általános hatáskörét is, Gyurcsány Ferenc felvétele nem volt jogellenes, és tanulmányait az akkor hatályos előírásoknak megfelelően kezdte meg 1984 őszén a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán.
A fenti megállapítások nem változtatnak azokon a tényeken, melyek szerint a szakdolgozat tanulmányi és jogi jellegét tekintve nem más, mint egy írásbeli záróvizsga. A szakdolgozat nem minősül tudományos munkának, így általában nem képvisel tudományos szintű, maradandó értéket. Ennél fogva a szakdolgozatokra nem vonatkoznak a tudományos doktori fokozat (PhD) megszerzése érdekében írt doktori értekezésekre vonatkozó előírások, így többek között a kötelező nyilvánosságra hozatalra vonatkozó jogszabályi rendelkezések (33/2007 (III. 7.) Korm. Rend. 11.§), sem pedig a megőrzésre vonatkozó előírások.
Az Egyetem, illetve jogelődei felelős felsőoktatási intézményként jártak el, hiszen jogszabályi kötelezettség hiányában a jogelőd Janus Pannonius Tudományegyetemen hatályos egyetemi szabályok szerint a karok önállóan rendelkeztek a szakdolgozatok őrzéséről, selejtezéséről. Egyes karokon a bírálók külön javaslata hiányában öt év után selejtezték a szakdolgozatokat, az akkor hatályos szabályok ugyanis vagy nem írtak elő megőrzési időt, vagy azt 5 évben határozták meg.
A jogutód Pécsi Tudományegyetemen 2010. szeptember 30-án lépett hatályba a ma is érvényben lévő iratkezelési szabályzat, amely kimondja, hogy a szakdolgozatok, diplomamunkák iratai nem selejtezhetőek, és 15 év után Levéltárba kell adni azokat. A mostani eset, valamint a digitalizált archiválás lehetőségének alapján az egyetem intézkedett a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatáról, és egy minden karra érvényes, egységes szabályrendszer kidolgozásáról, amely a diplomamunkák elektronikus tárolásán alapul. Ez a PTE több karán már napjainkban is így működik, a következő tanévtől azonban valamennyi karra kiterjesztené a módszert az egyetem vezetése.
A felállított tényfeltáró bizottság a jövőben a szakdolgozatok tárolásának témakörében már kizárólag a minden karra vonatkozó egységes szabályok és eljárásrend kidolgozásával foglalkozik. A volt miniszterelnöknek a jogelőd intézményben, évtizedekkel ezelőtt folytatott tanulmányaira vonatkozóan a PTE az ügyet lezártnak tekinti”.
Forrás: PTE
