Az első szárazföldi gerinces, a négylábú ichthyostega nem tudott járni – derítették ki 3D komputeres modellezés alapján brit tudósok, akik vizsgálataikat a Nature csütörtöki számában ismertetik.
A fosszilis csontvázak „összerakásával” az egyik legnagyobb gond, hogy az őslénymaradványok üledékes kőzetekből kerülnek elő. Ezen segít a komputeres tomográfia – a szkennelés során virtuálisan preparálják a fosszíliát, így a legapróbb csontocskákat is teljesen „izolálhatják”, majd „összerakhatják” őket, így az őslények anatómiája könnyebben megérthető – olvasható a BBC hírei (http://bbc.co.uk) között és a PhysOrg (http://phys.org) tudományos hírportálon.
A londoni Királyi Állatorvos-tudományi Intézet és a Cambridge-i Egyetem kutatói elvégezték az ikonikus teremtmény, a 360 millió évvel ezelőtt élt ichthyostega virtuális preparálását, majd „összerakását”, a következő lépésként pedig rekonstruálták a lágyrészeket is.
„Gyakorlatilag életre keltettük az állatot” – emelte ki Stephanie Pierce, a tanulmány társszerzője, aki rámutat, hogy a 3D csontváz első ízben tette lehetővé az egyes ízületek mozgásamplitúdójának megmérését.
A háromdimenziós komputeres modell megmutatta, hogy hibás az az elképzelés, miszerint az ichthyostega a szalamandrához hasonlatosan közlekedett négy végtagján a szárazföldön. Az állat ugyanis nem tudta úgy forgatni a négy végtagját, ahogy azt a szárazföldön való járás megkívánja, ehelyett elülső lábai segítségével vonszolta magát, mint teszik ezt például a fókák.
Az ichthyostega életének legnagyobb részét a vízben tölthette: rendelkezett úgynevezett oldalvonal-szervvel, megmaradt a kopoltyúfedele, farka alul-felül úszósugarakkal volt ellátva. Kétéltűekhez hasonlított viszont a mozgatható nyaka, erőteljes váll- és medenceöve, kétágú bordái.
