„Az elmúlt két évtized legnagyobb fordulata előtt áll a pécsi női kosárlabdázás…” – írtuk a múlt héten ugyane hasábokon, a női kosárlabdázás pécsi helyzetét Rátgéber László mesteredző szemszögéből (is) elemző cikkünkben. A helyzet azóta csak „fokozódott”: a Pécs 2010 körüli gondokat a szocialista városatyák egy rendkívüli közgyűlés elé tárásra is érdemesnek tartották.
Javaslataikat (az önkormányzat hozzon létre egy újabb „MiZo-vizsgálóbizottságot”, egyben azonnal lépjen ki a csapatot működtető kft.-ből) ugyanakkor nagy többséggel elvetették. Ezúttal dr. Páva Zsolt polgármester enged bepillantást azon döntés hátterébe, amellyel az önkormányzat megvonta a támogatást a Pécs 2010 gárdájától, egyúttal a PTE-PEAC mellett tette le a voksot.
– Három fordulópontot különíthetünk el a Pécs 2010, illetve az önkormányzat közötti együttműködésnek a mostani válásig vezető legújabb kori történetében. Az első ilyennek én azt gondolom, amikor az előző, szocialista városvezetők 2007/2008 fordulóján egy héttagú magántulajdonosi kört engedtek a gazdasági társaság többségi tulajdonosi székébe ülni – tekint vissza egyszerre öt esztendőt dr. Páva Zsolt.
– Akkor ez jó döntésnek tűnhetett, főként, mert a magánbefektetők olyan ígéretekkel kecsegtettek (jelesül, hogy a már akkor százmillió fölöttinek tudott hiányt pár esztendő alatt fölszámolják), amelyeket a város saját erejéből már akkor sem tudott kezelni. Ugyanakkor óriási hibának tartom, hogy a megállapodásban nem kötöttek ki olyan szigorú előírásokat, amelyek alapján a kisebbségbe került, ám még mindig csaknem ötvenszázalékos tulajdonrészű önkormányzat megfelelő ellenőrzési jogosítványokat kaphatott volna. Ezért fordulhatott elő azóta nem is egyszer az a lehetetlen helyzet, hogy a menedzsment egyszerűen elengedi a füle mellett, vagy csak mondvacsinált válaszokat ad a városnak a gazdálkodást, a tartozások pontos összegét, a valós anyagi helyzetet firtató kérdéseire – vezet át immár a szakítás egyik fő okára a város első embere.
– Épp egy esztendeje, a végül ezüstérmet hozó bajnoki döntő után érkeztünk egy újabb kulcsponthoz. Miközben ugyanis a csapatnál végzett szakmai munka előtt mindig, így akkor, sőt, ma is kalapot emelek, a 2011-es idényzáró nagyon súlyos és egyre látványosabb gondokat is hozott. A pénzügyi bizonytalanság, a tartozások miatt egymás után jelentették be távozási szándékukat a meghatározó játékosok, és ekkor kezdtek lavinaszerűvé válni az adósságok miatti feljelentések, amelyek aztán az elmúlt hónapokban különféle szövetségi szankciókkal is fenyegettek.
– A mai eszemmel már azt mondom, akkor kellett volna ezt a mostani lépést megtenni; ám egyrészt a szurkolók is látványos, a mai helyzetben már megmosolyogtató, Euroligát követelő demonstrációval álltak ki kedvenceik mellett; másrészt a menedzsment akkor egy olyan lépéssel állt elő, amely kapcsán, megvallom, érzelmi döntést hozva, nem tudtam nemet mondani. A „hetek” ugyanis Iványi Dalma kezébe helyezték a stafétabotot, az ő neve, kosaras múltja, elkötelezettsége pedig hihetőnek láttatta, hogy a klub élni tud e mentőövvel – példázza a polgármester, hogy néha a mégoly „rideg” politika is képes szívügyi kompromisszumokra.
– Két feltételt szabtunk mindössze: az egyik a menedzsment élén végrehajtandó személyi váltás, valamint egy mindenre kiterjedő gazdasági átvilágítás a társaságnál. Ha a vártnál lassabban is, de előbbi is megtörtént, bár az ügyvezetőnek kinevezett Albert Tamás nemsokára visszalépett e tisztétől. Az önkormányzat ellenőrzési osztálya által elkészített jelentés pedig olyan súlyos hiányosságokat és szabálytalanságokat tárt fel, amelyek minősítésére én nem éreztem magam feljogosítva, így az ügyészség állásfoglalását kértem. Az átvett dokumentumok alapján ők el is rendeltek egy vizsgálatot, amely még nem zárult le, így erről nekem sincsenek érdemi információim.
– A harmadik, utolsó pont pedig az idei, immár bronzérmet hozó bajnoki évzáró időszakára tehető. A tavasz ugyanis sem a helyi közbeszédben, sem az országos médiában már régen nem az eredményekről, sokkal inkább a mindennapos feljelentésekről, a végletekig történő eladósodásról, a pontlevonások rémképéről szólt. Olyan, Pécsett korábban elképzelni sem mert közjátékokkal, mint hogy a kifizetetlen játékosok fontos meccs előtt azon tanakodtak, hogy hatásos fegyver lehet-e követelésük alátámasztására a játékossztrájk… Ez pedig nemcsak a csapat, de a „kosárlabdázás városa” büszke címet viselő településünk egyre rosszabb hírét kezdte kelteni sportberkekben. Mindezek tetejébe, a számok terén pedig a még újabb ügyvezető is bizonytalanságban hagyott minket; Albert Tamás a télen kétszáznegyven, Iványi Dalma most egy hivatalosnak nehezen titulálható levélben száznegyven millió körüli adósságállományról számolt be. A különbség önmagában is furcsa, ekkora befektetőről ugyanis nem hallottunk az elmúlt hónapokban… Bebizonyosodott hát – vezeti elő a végső érvet Páva Zsolt –, hogy Iványi Dalma, az általam is elismert legjobb szándéka ellenére sem volt képes csodát tenni a csapat büdzséjében, így nem maradt más választásunk, mint a váltás.
– Miközben ugyanis a város és jómagam is a legeslegutolsó pillanatig támogattuk a csapatot (emlékezzünk, még márciusban is kapott egy tízmilliós önkormányzati tőkeinjekciót a klub a legégetőbb, már pontlevonással fenyegető tartozások törlesztésére), nemcsak szándékunkban, de jogunkban sem áll ugyanis több tízmilliós nagyságrendű közpénzt a feneketlennek tűnő kútba önteni.
– A sportág legtekintélyesebb pécsi képviselőivel történő konzultáció után ekkor vettük föl a kapcsolatot a rektor úrral és a PTE-PEAC NB I. B-s gárdájával. Sokunk meggyőződése ugyanis, hogy a pécsiek a város és nem egy konkrét klub kosárlabdasportjának megmentését tartják fontosnak, ez pedig jelen helyzetben csak egy tiszta lappal útnak induló együttessel oldható meg. A jövő évi bajnoki nevezésekről június közepén dönt majd a szövetség, így azt még nem tudhatjuk, hogy a B-csoportban negyedik egyetemisták az esetleg mások által lemondott jog alapján följuthatnak-e az élvonalba. Ha nem, nyitva áll előttünk a délszláv gárdákat tömörítő Adriatic Liga, amelybe már el is fogadták a Mészáros Zalán ügyvezető által megküldött nevezést. E sorozat meccsei még belátható földrajzi távolságokat jelentenének, ráadásul kitűnő szakmai alapokat nyújthatnak a hosszabb távú célok megvalósításához – vetíti előre a pécsi női kosárlabdázás egy újabb nagy korszakát dr. Páva Zsolt.
Szűcs Zsolt írása.
