Rövidesen a bécsi választott bíróság dönthet arról, hogy Pécsnek kell-e, s ha igen, milyen mértékű kártérítést fizetnie a Suez-csoport részére, mert az üzemeltetési szerződés lejárta előtt döntött a társasággal való szakításról. Az eljárás teljes titokban zajlik, amit Pécs sérelmez.
Ismert, hogy a Pécsi Vízmű Zrt. (PV) tulajdonosának számító francia társaság kártérítésre tart igényt amiatt, hogy az önkormányzat idő előtt bontotta fel azt az üzemeltetési szerződést, amely alapján az évtized végéig a PV szolgáltathatta volna a vizet Pécsen és környékén. Mivel a város és a cég nem tudott megegyezni ennek mértékéről peren kívül (a francia fél a pécsiek által reálisnak tartott követelés többszörösét kérte), a bécsi választott bíróság feladata lesz meghatározni az összeget.
Az eljárás elindulása már jó ideje a levegőben lóg, így Szabó Ivánt, a pécsi érdekeket képviselő jogászcsoport vezetőjét kérdeztük a részletekről. Ő azonban egy, a választott bíróság által hozott határozatra hivatkozva annyit mondott, a felek nem nyilatkozhatnak a sajtónak. Szabó hozzátette: kifogást emeltek a döntés ellen, ám egyelőre érvényben van a határozat, így nem szolgálhatott információval munkatársunknak.
Annyit azonban már tudni lehet – s ezt maga Szabó Iván nyilatkozta az egyik országos napilapnak még e határozat előtt -, hogy a választott bíróság háromtagú. A Bécsben dönteni hivatott testületben az elnöki pozíciót a lengyel Stanislaw Soltysinski tölti be, a Suez az osztrák Karl Hempelt, Pécs pedig a PTE jogi karának professzorát, Kecskés Lászlót delegálta.
Utóbbit sikerült elérnünk telefonon, ám ő a Szabó által említett határozatra hivatkozva nem válaszolt azt firtató kérdésünkre, hogy már megindult-e az eljárás, mikor érhet véget, s hogy pontosan hogyan kell elképzelni a testület munkáját. Szavaiból kiderült: a jelenlegi helyzet szerint a bécsi választott bíróság döntéséig semmilyen tájékoztatást nem adhatnak a külvilágnak, s legkorábban a döntés kihirdetése után tudhat meg információkat a közvélemény.
A pécsi önkormányzat szerint a franciák által felkért brazil jogi iroda, a Compass Lexecon szakvéleménye, amely tízmilliárd forintról szól, köszönőviszonyban sincs a realitással, ezért is vélik úgy, hogy jó esély van arra, hogy a testület a Suez követelésének mindössze töredékét állapítsa meg kártérítésként.
Mindezt az önkormányzat érdekeit védő jogászok szerint az a tény is alátámasztja, hogy a Fővárosi Vízmű esetében 15 milliárdért tudta kivásárolni Budapest a társaságban 25 százalékos tulajdonrésszel jelenlévő Suezt. A pesti vízszolgáltató azonban minden mutatót tekintve tízszer akkora cég, mint a Pécsi Vízmű volt.
Szabó még a totális hírzárlat előtt úgy nyilatkozott, hogy akár kétmilliárdra is lemehet a jogos igény; ezen összeget pedig egy jól prosperáló, hatékonyan működő vízszolgáltató, mint amilyen a Tettye Forrásház Zrt., akár hat év alatt is kitermelheti nyereségéből.
