Ötven évvel ezelőtt, iparművészeti főiskolásként repülővel járt nyaranta Pécsre Fekete György, hogy részt vegyen az itt rendezett művésztelepeken. Aztán foglalkoztatott belsőépítészként fordult meg több ízben városunkban, amikor a munkái szólították ide. Most pedig mint a Magyar Művészeti Akadémia elnöke kezdeményezett beszélgetést Páva Zsolt polgármesterrel arról, hogy a jövőben milyen együttműködést képzelhet el a város és a megújuló köztestület.
– A Magyar Művészeti Akadémia vezetősége kezdeményezte mai megbeszélésünket, hisz képviseltetik magukat a POSZT-on is, lévén, működésük egyik fontos területe az előadóművészet – tudtuk meg Páva Zsolt polgármestertől. – Fekete György elnök úr beszámolt a köztestület eddigi tevékenységéről, jövőbeli terveiről, és arról, miként számítanak e téren Pécs közreműködésére. Városunkra a kultúra egyik nagyon fontos központjaként tekintenek, amely a magyar művészeti életből kihagyhatatlan. Közös rendezvényekben gondolkodunk, melynek révén mi jelen lehetünk a főváros kulturális-művészeti vérkeringésében, s ők is megmutatkozhatnának a Pécs vezette régióban. Hosszú távú kapcsolatban bízunk – hangsúlyozta Páva Zsolt –, s bízom benne, hogy a művészeti akadémia mind a nyolc tagozata, mely a zenétől a képzőművészeten át az építészetig megannyi területet felölel, megtalálja a maga kapcsolódási pontjait a mi értékeinkkel.
A Kossuth-díjas belsőépítész, Fekete György sok szállal kötődik a baranyai megyeszékhelyhez. Több munkája valósult meg itt, előzőleg pedig, még iparművészeti főiskolásként, a 60-as évek elején nyaranta a pedagógiai főiskola kollégiumában zajlottak a művésztelepeik.
– Pécs világváros volt akkor, a repülőterén szállt le a gépünk, így jöttük ide dolgozni. Hallgattuk a Szörényi-koncerteket, ha a rendőrség nem verte épp szét…- meséli a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, aki nem nosztalgiázni jött most Pécsre, hanem hogy megbeszéléseket folytasson a városvezetéssel. – Az ország kulturális stratégiájának résztvevőjeként, mint köztestület, széles körű kulturális-művészeti tevékenységre kaptunk felhatalmazást. Szándékaink szerint ebbe az akadémia mind a nyolc művészeti ágát bevonnánk a képző- és iparművészettől a zenén, az irodalmon és az élő népművészeten át az építészetig. Pécsről öt tagunk van, köztük neves szobrász-, festő- és keramikusművész. Az ő közvetítő szerepükre nagyon számítunk. Pécs jelentősége abban áll, hogy lehetséges akciók, mondjuk a Nemzeti Szalon igazi helyszínei, színterei itt kiemelt mértékben jelen vannak. Színházával, koncerttermével, kórusaival, új, kerámiaművészeti egyetemi tanszékével olyan bázis, ahol már intézményi szinten sem a nulláról indulunk. Ráadásul a város kulturális-művészeti vonzáskörzete is jelentős.
– Milyen tervekről esett szó?
– Konkrétumokról még nem számolhatok be, az egyeztetések zajlanak, miután a 2013-as költségvetés irányszámai most körvonalazódnak. De a Nemzeti Szalon programja elindul a jövő évben, nagy valószínűséggel a képzőművészet körében, mert annak az anyagát a legkönnyebb összegyűjteni. Nagyon számítunk ebben Pécsre, szeretnénk, hogy az itteni művészet integrálódjék be a magyar művészet krémjébe, és ezt mi továbbvisszük az ország egész területére. Mert ennek a kezdeményezésnek akkor van értelme, ha Budapestről elindulva eljutunk Miskolcra, Nyíregyházára, Debrecenbe, Hódmezővásárhelyre, Szegedre, Szolnokra, és körüljárjuk az országot. A nagy művészeti akciók, a külföldieket is beleértve, döntő mértékben Budapesten zajlanak, de ez csak a kétmillió fővárosi számára elérhető, míg a többi nyolcmillió állampolgár meg van fosztva attól, hogy ebbe a kínálatba ő is belenézzen, és döntsön a maga ízlése-igénye szerint. Mi ezen szeretnénk változtatni.