Spanyolország napokon belül benyújtja hivatalos kérelmét az Európai Uniónak a bankszektor konszolidálását segítő nemzetközi támogatás iránt – közölte csütörtökön Luxembourgban Luis De Guindos Jurado gazdasági miniszter.
Az euróövezeti országok (Eurócsoport) pénzügyminisztereinek találkozója előtt nyilatkozva De Guindos megerősítette: most, hogy elkészült a szektor helyzetével foglalkozó, független könyvvizsgálói jelentés, a következő lépés a hivatalos folyamodvány benyújtása lesz.
A szakértők aznap kiadott véleménye szerint a spanyol bankágazat megsegítéséhez 51-62 milliárd euróra lehet szükség.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) korábban 40 milliárd euróra becsülte a spanyol igényt, míg az Eurócsoport feltételesen százmilliárd eurót helyezett kilátásba.
De Guindos elmondta: annak ellenére, hogy a hivatalos kérelem még nem született meg, már megkezdték a részletek kidolgozását az Európai Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal (EKB) és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).
Több miniszter és elemzők is úgy vélekedtek ugyanakkor, hogy megnyugtatná a piacokat, ha mielőbb kiderülnének a spanyol program részletei.
Az Eurócsoport már két héttel ezelőtt jelezte, hogy Spanyolország számíthat a segítségére, és a miniszterek akkor egyetértettek abban is, hogy a támogatás akár a 100 milliárd eurót is elérheti. Jelezték, hogy elképzelésük szerint a tényleges tőkeszükséglet mellett a nemzetközi program egy „biztonsági többletrészt” is tartalmaz majd.
Lényegében már döntöttek arról is, hogy a támogatás feltételéül a bankágazat megerősítését szabják, de más gazdasági feltételt nem állapítanak meg.
A pénzügyminiszteri csoportot elnöklő Jean-Claude Juncker a csütörtöki ülést lezáró sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott: várakozásai szerint a spanyol kérelem hétfőig megérkezik. Mint mondta, a program pontos összege csak az ezt követő tárgyalásokon tisztázódik majd.
Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse azt tette hozzá, hogy ambiciózus célkitűzésük szerint a programot az Eurócsoport július 9-i ülésén jóvá is tudják hagyni. A bankok szerkezetváltását és feltőkésítését szolgáló, ágazati jellegű programról van szó – mutatott rá.
Klaus Regling, a támogatást ténylegesen nyújtó euróövezeti pénzügyi stabilitási alap (EFSF) vezetője hangoztatta: az EFSF nagyon gyorsan akár nagy összegeket is mozgósítani tud Spanyolország javára. Mint mondta, ebben segít nekik a görög támogatási programok tapasztalata.
Görögország, Írország és Portugália után Spanyolország már a negyedik euróövezeti állam, amely támogatásra szorul a mechanizmusból.
A Spanyolországnak nyújtott segítség adalékot jelent abban az eszmecserében, amely az Európai Unión belül folyik egy bankunió megteremtéséről. Ez egyszerre jelentene közös bankfelügyeletet, a bankok tőkefeltöltésének új szabályozását, a csődbe jutott bankok felszámolásának közös szabályozását és a betéteseknek szóló garanciák megerősítését. Ez a téma is szerepel az EU-tagországok vezetőinek jövő heti brüsszeli találkozóján, amelyet egy külön euróövezeti csúcsértekezlet is követ majd.
Jelen volt a csütörtöki találkozón és az azt követő sajtótájékoztatón Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója is, és nyilatkozatában állást foglalt a banki, illetve a kockázatmegosztást segítő költségvetési unió kialakítása mellett. Úgy vélte, az európai pénzügyi rendszerbe vetett hitet azzal lehet leginkább megerősíteni, ha teljes körű monetáris unió jön létre.