Ha valami kellemes nyáresti szórakozást ígérhet, akkor Goldoni fergeteges vígjátéka, a Mirandolina mindenképpen. Nem csoda hát, hogy a Pécsi Nyári Színház keretében, s Tóth András Ernő rendezésében épp e komédiát mutatja be a Janus Egyetemi Színház június 29-én 21 órakor az Anna udvarban, ahol még négy alkalommal, június 30-án, július 1-jén, 6-án és 7-én (esőnap július 2. és 8.) derülhetünk gyarlóságunkon.
A pécsi színházi élet nem kényeztette el közönségét Goldoni remekeivel, ezért hiánypótlónak is nevezhetjük a JESZ és a Pécsi Nyári Színház idei közös produkcióját. Az 1753-ban írt darabot hazai teátrumaink általában A fogadósnő címmel játsszák, de ha valaki a Mirandolinát emlegeti, tudjuk, ugyanerről a műről beszélünk.
– Immár nagy hagyománya van annak, hogy a JESZ klasszikus vígjátékot mutat be nyaranta az Anna udvarban, méghozzá a legjobbakból valót. Sok Goldonit olvastam az elmúlt esztendőkben, s amikor Vidákovics Szláventől megkaptuk az idei felkérést, hamar eldőlt, hogy a Mirandolinát választjuk – meséli a rendező, Tóth András Ernő. – S amikor a főszereplőink is megvoltak, az is körvonalazódni látszott, hogy a mi előadásunkban az eredeti történet egyes pontjai, szerelmi szála erősebb hangsúlyt követel magának. Ezt részben a színészeink ihlették. A nőgyűlölő Ripafratta lovag például, akit Kocsis Gergő formál meg, nem lesz olyan pökhendi, s annyira negatív figura, mint amilyennek Goldoni megírta, hanem sokkal szerethetőbbre hangszerelt, pozitívabb értékrendű, a szerelem érzését önmagához közelebb érző alakként jelenik meg előttünk. Színesebb, gazdagabb jelleme pedig elsősorban Kocsis Gergő személyiségéből fakad.
– Ő a budapesti Katona József Színház egyik vezető művésze, a címszerepet játszó Frank Ildikó pedig a Magyarországi Német Színház (DBU) igazgatója.
– És pécsi származású, itt nevelkedett, én színészként, rendezőként is dolgoztam már vele. Mindketten a 30-as éveik közepén járó emberek, s ez nekem most azért jön kapóra, mert fontos, hogy e történetben érettebb személyiségek hozzák meg életük fontos döntéseit. Azokat, amelyeket ennyi idős korban elkerülhetetlenül meg kell hoznia az embernek, például a párválasztásról, a családalapításról. Manapság ennek az idejét divatos kitolni, de eljön a pillanat, amikor az addigi berögződéseken, magatartásformákon muszáj változtatni. Azt gondolom, ez egy élő és súlyos, ráadásul kultúra- és korspecifikus problémája ennek a generációnak. Ildikó izgalmas személyiségében olyan erők és energiák munkálnak, amellyel meg tudja mozgatni a férfiszíveket.
– S a többi szereplő?
– A JESZ derékhada sorakozik fel az előadásban: Inhof Laci és a fia, Kornél, a pincér megformálójaként Czéh Dániel, a színésznőket Farkas B. Szabina és Ahmann Tímea játssza, s egy kisebb szerepet én magam is bevállaltam.
– Milyen korban és közegben bonyolódik a cselekmény?
– A klasszikus alapokon nyugvó szöveget némileg áthangszereltük. A jelmezek kiválóan ötvözik a klasszikus és a mai stílusjegyeket; a díszletet leginkább kortalannak mondanám, noha egy-egy eleme erőteljesen utal a mára: a televízió és a parázzsal hevített, lóbálós vasaló jól megfér egymás mellett, jelenlétükkel a darab problematikájának általánosságát akarjuk érzékeltetni. Manapság egy városi romkocsmában sem szúr szemet, hogy a stílbútoron plazmatévé van. A felcsendülő zenék Goldoni kortársainak, Vivaldinak, Albinoninak gyönyörű muzsikáiból vett részletek, de megszólalási módjukba belecsempészünk némi csavart… Persze, mindenki által ismert slágerekre is ráismerhetünk. Remélem, minden adott lesz egy kellemes, szórakoztató nyáresti kikapcsolódáshoz!
