Elkészült a napokban a pécsi erőmű szalmabála-tárolója a Pannonpower Holding Zrt. új, 24 milliárd forintos biomassza-beruházásának részeként.
A társaság keddi közleménye szerint a 15 méter magas, 5.500 négyzetméter alapterületű, három és fél napra elegendő tüzelőanyag tárolására alkalmas csarnokot várhatóan augusztusban töltik fel először, de már július végén készen áll a bálázott lágyszárú mezőgazdasági melléktermékek fogadására.
Megjegyezték: a cég beszállítói a napokban, egy zártkörű bemutatón megismerhették a biomassza program egyik leglátványosabb elemeként épült tároló intelligens logisztikai rendszerét.
A gépek soronként egyszerre emelik meg az erőműbe érkező bálákat, s azonnal megmérik tömegüket, nedvességtartalmukat. Ezután a 21 méter fesztávolságú daruk a kazánt ellátó szállítószalagra, vagy a csarnokba helyezik el azokat. Attól függően, mekkora az aktuális tüzelőanyag-igény.
A Pannonpower Holding Zrt. tavaly ősszel közölte, hogy 24 milliárd forintos beruházása eredményeként 2012 végén új biomassza blokkot helyez üzembe a pécsi hőerőműben.
A jelenlegi 50 megawatt teljesítményű fatüzelésű mellett épülő 35 megawattos blokk a legnagyobb szalmatüzelésű berendezés lesz Magyarországon, Pécs pedig az ország első olyan városa, ahol a távfűtéshez szükséges hőenergiát szinte kizárólag biomasszából állítják elő. A blokk évente 200 gigawattóra villamos energiát is termel, ez mintegy 100 ezer ember áramszükségletét fedezi.
A Pannonpower szerint az évente 240 ezer tonna lágyszárú bálázott mezőgazdasági mellékterméket, főként szalmát, kisebb részben energianádat felhasználó blokk a régióban 150 embernek ad munkát. Szakemberek számításai szerint az építkezés nemzetgazdasági szinten egyszeri 4,6 milliárd forint plusz jövedelmet generál, a központi költségvetésnek 3 milliárd forint többletet jelent. A blokk működése évi több mint 100 millió forinttal növeli a helyi adóbevételt.
Az új blokk üzembe helyezésével stratégiai tartalékba kerül az erőmű két gáztüzelésű kazánja, ezáltal 80 millió köbméter gázt takarítanak meg, minimálisra csökken a pécsiek függése az importált fosszilis tüzelőanyagoktól, és nő az ellátás biztonsága. A gázkazánok beindítására csak extrém időjárási körülmények között, mínusz 25 Celsius fok alatti hőmérséklet esetén lenne szükség.
