Pusztakisfalu, a Keleti-Mecsek csöppnyi települése e hétvégén ismét benépesül. Július 28-án ad otthont az immár hagyományos Kézműves napnak és a XVII. Üvegszimpóziumnak. Lesz itt mézeskalácsos és ékszerkészítő, fafaragó és kosárfonó, fazekas és csuhékészítő, a nagyérdeműt táncos-zenés műsorok is szórakoztatják, akinek kedve tartja, lovagolhat vagy kocsikázhat, vagy részt vehet a botfaragó versenyen, sőt, orgonakoncertet is talál az egész napos kínálatban.
A leglátványosabb programnak idén is a Trebi hutában zajló üvegfúvás ígérkezik. Az üveg: varázslat. Homok és tűz szülöttje, folyékony és szilárd, alakítható, de öntörvényű. Ezernyi formát ölthet. Lehet áttetsző és színes, hajszálvékony és törhetetlen, használati tárgy és művészi remek egyaránt. Közel ezerötszáz fokra hevítve zabolázható csak meg, s az ember lehel beléje lelket. Ám az anyag mondja ki az utolsó szót. Új életre kelve aztán mindennapjaink részévé lesz.
Ebbe a csodásan izgalmas, látványos küzdelembe pillanthatnak be azok, akik most szombaton, július 28-án nem restek felkeresni Pusztakisfalut, s az erdő rejtekén megbúvó üveghutáját. Az itt zajló üvegszimpóziumnak egyre messzebb megy a híre, nem csoda hát, hogy neves üveg- és iparművészek is szívesen jönnek ide. Évről évre több látogatót vonz a Kézműves nap, hisz a családok minden tagja örömét leli a programokban.
Idén az eddiginél is színesebb a választék, megannyi kézműves bemutató avatja be az érdeklődőket a csuhéfonástól a gyöngyfűzésen át a nemezelésig sok mesterség titkaiba, de lesznek zenés-táncos műsorok, este templomi orgonakoncert, valamint ásvány- és üvegkiállítás, sőt egy mini öko-kertet is kialakítanak. A szabadtéri parasztkemencében folyamatosan sül majd a friss pogácsa.
Ám ezúttal nemcsak az Árpád-kori falucska telik meg élettel, hanem a szomszédos Lovászhetény is, melynek önkormányzatával közösen szervezte meg a Pusztakisfaluért Egyesület ezt a programot. Így akinek kedve támad, lóra pattanhat, vagy lovas kocsin közlekedhet a két helyszín között. Rengeteg hűséges segítőjük is van, akikre évről évre bizton számíthatnak.
Sőt, a pusztakisfalui üveghuta is egy nagyszerű baráti társaságnak köszönheti létét. Két tagjuk bukkant a csendes településre 1996 nyarán. Maguk is vettek ott egy házat.
Építés, szépítés, szorgos munka kezdődött, majd Szilasi Péter és Wágner Róbert tervei nyomán üveghuta létesült náluk. Utóbbi társuk becenevét vette föl az építmény, ezért hívják Trebi hutának, melyben a nyaranta feléledő hagyomány, az üvegfúvás mindig többet jelent önmagánál. Emlékekről is szól, az azóta elvesztett két barátról, Péterről és Róbertről.
Mondják, egy üveggolyó, a maga tökéletes formájával magában rejti a csodát. Ragyogó színeket, csavarodó íveket őriz. A markunkban tartjuk, lényegük mégis elérhetetlen. Ettől izgalmas. Akár az élet. Most még szikrázóan szép, mint a csiszolt üvegről szétszóródó, ezerszínű napsugár, ám a következő pillanatban eltörhet, és sebet ejt. A lelkünk karcolja föl. De mikorra a fájdalom emlékké szelídül, a törött üveggolyóban ismét csak a szépséget látjuk.
